A leggyakoribb hibák és elhárításuk
(Szerző: Baranya Pál (Pavel), utoljára módosítva: 2007-01-12)

Ha megáll a Lada...

A Lada 1200-as, 1300-as és 1500-as típusok gyújtóberendezései azonosak, így tanácsaink mindegyik típusra egyformán érvényesek.
Hibalehetőségek üzem közben

Az akkumulátor hibái:

  Ha indítózáskor – akár rövidebb, akár huzamosabb állás után – az indítási fordulatszám alacsony, vagy a kezdeti gyors fordulat egyre lassul, majdnem biztosra vehető, hogy az akkumulátor kezd kimerülni. A kimerülés okai lehetnek:

·         hibásan működik a generátor vagy a feszültségszabályozó

·         áramszivárgás állhat fenn a villamos berendezések szigetelési hibái miatt. Előfordulhat, hogy az új fogyasztók bekötésekor megsérülnek a szigetelések;

·         az új fogyasztók bekötése meghaladja az akkumulátor villamosenergia-tartalékát;

·         rövid utak, gyakori leállások, kis sebességgel üzemeltetett kocsi; az akkumulátor ilyenkor gyorsan kimerül, mert az indítómotort gyakran használjuk. A váltakozóáramú generátor, ha kis fordulatszámmal forog, tervezett teljesítményének csak egy részét adja le.

  Indítási nehézséget okozhat a kábelsaruk lazasága az akkumulátor pólusain. Ha a saruk erősen oxidálódtak, a pólusokon fehér, sószerű lerakódást – szulfátréteget – találunk, tisztítsuk meg. Itt említjük meg, hogy a generátorral ellátott autóban, ha jár a motor, a diódák veszélyeztetése miatt a sarukat nem tanácsos levenni az akkumulátorról! Sem a levétel során, sem felhelyezéskor ne rángassuk, ne ütögessük a kábelsarukat, mert repedéseket okozhatunk az akku fedelén, ami az elektrolit szivárgását válthatja ki, és az akku tönkremegy. Mielőtt a pozitív sarut levennénk, először a negatív kábelt vegyük le. Visszahelyezéskor a pozitív kábelt tegyük fel először.

Ha az akku rendben van...

Ha az indítási nehézséget nem az akkumulátor gyengesége okozza, a hibát a gyújtóberendezésben, illetve az üzemanyagellátásban kell keresnünk. Nem mindegy, hogy egyszerre minden hengerben marad ki a gyújtás, vagy csak egy-két hengerben.
Teljes gyújtáskimaradás

Ha a gyújtáskimaradás teljes, vizsgáljuk meg a szekunder tekercs állapotát, hogy a gyújtótekercs (trafó) nagyfeszültségű vezetékéből jön-e szikra.

  Az elosztófedél közepéből húzzuk ki a gyújtókábelt, tartsuk közel valamely fémes részhez, és indítóztassunk. Ha egyedül vagyunk, vegyük le az elosztófedelet, kapcsoljuk be a gyújtást, majd egy csavarhúzóval távolítsuk el a megszakító kalapácsot az üllőtől. Figyeljük meg, átugrik-e szikra a kábelből a motortestre.

  Ha a kábel végéből erőteljes kékesfehér fényű szikra ugrik át a testre, akkor a gyújtótekercs primer és szekunder, valamint a gyújtáselosztó primer áramköre kifogástalanul működik.

  Ha a kábel és a test közötti szikrázás ellenére a gyertyákig nem jut el az áram, akkor a gyújtáselosztó szekunder részében van a hiba. 

  Vegyük le az elosztófedelet, és nézzük meg, hogy nem kopott-e el teljesen a fedél és az elosztópipa (rotor) közötti szénkefe. (Ideiglenesen egy szétszedett zseblámpaelemből kiszedett és megfelelően megfaragott szénrúddal is helyettesíthetjük.) Van, amikor a szénkefét tartó rugó nyomása nem elegendő ahhoz, hogy a szénkefe elérje az elosztópipát. Ilyenkor a rugót nyújtsuk meg.

  Az elosztópipa csúcsa meggörbülhetett vagy eléget, esetleg szigetelőteste repedt és zárlatos. Az első két hibát könnyen észrevehetjük, a testzárlatról pedig úgy győződhetünk meg, hogy az elosztófedél középső részéből kihúzzuk a gyújtókábelt, majd az elosztópipa fémlapkájához – 5-6 mm távolságra – odatartjuk, gyújtást adunk, és közben megemeljük a megszakító kalapácsot. Ha szikraátugrást észlelünk az elosztópipára, akkor a pipa repedt, zárlatos.

  Teljes gyújtáskimaradást okozhat az elosztópipában található 5000 ohm ellenállású zavarszűrő sérülése is. Hibáját legtöbbször szemrevételezéssel nem is észleljük. Minthogy a zavarszűrő ellenállása egyik lényeges rendeltetése, hogy továbbítsa az áramot, állapotáról feltétlenül győződjünk meg. Ha hibásnak véljük, vigyázva, nehogy megsértsük a szigetelését, óvatosan szereljük ki. Helyére ideiglenesen egy darabka méretre vágott drótot, sasszeget vagy egyéb alkalmas fémtárgyat tehetünk. Ha ezek után sem indul a motor, akkor keressük tovább a hibát.

  Nézzük meg, nincs-e elrepedve az elosztófedél. A hajszálrepedés helyén égési nyomokat lehet találni, amelyek szikraátütéstől keletkeztek. Ha nincs nálunk tartalék fedél, kíséreljük meg kés hegyével megtisztítani a repedést és kikaparni a megégett bakelitet.

  Sok kellemetlenséget okozhat, ha mosás után bepárásodik az elosztófedél. Tiszta, száraz ruhával töröljük ki a belsejét, valamint a rajta lévő kábelfészkeket, majd a megszakítót és környékét.
A megszakító ellenőrzése

   Ha az elosztófedél középső részébe csatlakozó kábel és a motortest között nem jön létre szikra, ellenőriznünk kell a megszakítót. Gyakori jelenség, hogy a megszakító érintkezők beégése, kopása következtében megváltozik a hézag. A megszakítóhoz az elosztófedél és az elosztópipa levétele után férhetünk hozzá. A megszakító hézag ellenőrzéséhez, illetve beállításához a motor főtengelyét kell megforgatnunk. Ha egyedül vagyunk, akkor a sebességváltó karját a IV. fokozatba tesszük, és az autót megmozgatjuk, miközben figyeljük a megszakítót. Az üllő rögzítőcsavarjának oldása után egy csavarhúzóval és hézagmérővel pontosan beállítjuk a 0,4 mm-es hézagot. Fontos, hogy a megszakító érintkezői teljes felületükkel záródjanak. A beégett megszakítókat cseréljük ki, az olajos, elszennyeződött érintkezőket pedig tisztítsuk meg. Ellenőrizzük, hogy a kalapács nem akadozik-e, és könnyen mozog-e a tengelyen. A kenésre szolgáló filcre ne felejtsünk el tenni egy-két csepp olajat.

  Ezután addig forgassuk a motor főtengelyét, amíg a megszakító érintkezők záródnak. Kapcsoljuk be a gyújtást, majd csavarhúzóval mozgassuk meg a megszakító kalapácsot, és figyeljük az érintkezőket.

  Ha a kalapács mozgatásakor az üllő és a kalapács között nincs szikra, vagy nem jól szereltük be a megszakítót, vagy valahol letestel, vagy a kondenzátor lehet hibás. Kössük ki a kondenzátort, és mozgassuk a kalapácsot. Ha az érintkezők között szikrázást észlelünk, akkor ez a kondenzátor zárlatát bizonyítja.

  Ha a lekötött kondenzátor mellett a megszakító érintkezői között továbbra sem észlelünk szikrázást, akkor a trafó és az elosztó közötti primer vezeték szakadt vagy zárlatos, de lehet, hogy a kalapács szigetelése hibás. Győződjünk meg róla, szereljük le a vezetéket a megszakító bevezető csavarjáról, és próbáljuk szikráztatni a motortesten. Ily módon meggyőződhetünk arról, hogy a trafóból jön-e áram a megszakítóhoz. Ha igen, akkor nyilvánvalóan a kalapács szigetelése sérült, és ezért a megszakító előtt testel az áram.

  Ha nem tapasztalunk szikrázást az elosztóról levett primer vezeték és a motortest között, akkor nem biztos, hogy jön áram a gyújtáskapcsolótól. A hiba kiszűréséhez 12 V-os próbalámpára van szükségünk. Kössük le a gyújtótekercs 15-ös számú kapcsáról a kék-fekete csíkozású vezetéket, és kössük a próbalámpa egyik végéhez. A lámpa másik végét érintsük testhez. Ha a lámpa világít, a vezeték rendben van és a gyújtótekercs a hibás. Javítással ne kísérletezzünk, cseréljük ki.

  Ha a próbalámpa nem világít, akkor a gyújtáskapcsolóban vagy a vezetékben van a hiba. Ideiglenes megoldásként szigetelt kábelt csatlakoztassunk az akkumulátor pozitív pólusáról a gyújtótekercs bemenő (15-ös) kapcsához.
Ha csak egy hengerben marad ki a gyújtás

  Először megállapítjuk, hogy melyik henger nem dolgozik. Járó motornál sorra vegyük le a gyertyákról a pipákat. Ha egy henger nem működik, a gyertyapipa levétele után sem válik egyenlőtlenebbé a motor működése.

  A gyújtógyertya hibájáról úgy is meggyőződhetünk, hogy kivesszük a hengerből és megvizsgáljuk. A hiba többnyire az elektródán látható. Legtöbbször olyan lerakódásokat találunk a gyertya belsejében, amelyek származhatnak az égéstérbe jutó nagyobb mennyiségű olajból (törött, vagy erősen kopott olajlehúzó gyűrű)m vagy a benzinben található kopogásgátló ólomtetraetilből [már nem jellemző].

  De üzemzavart okozhat a gyertya természetes elhasználódása is: az erősen megfogyatkozott középelektróda miatt szemmel láthatóan megnövekszik az elektródák közötti hézag. Ilyenkor csak a csere segíthet. A lehetőségekhez képest az összes gyertyát egyszerre cseréljük.

  Ha a gyújtógyertya elektródái épek, a gyertya belseje száraz, valamint a szigetelőtest színe őzbarna, nem valószínű, hogy itt lehet a hiba. Beszerelés előtt ellenőrizzük az elektródák közötti hézagot (0,5-0,6 m).

  A kiszerelt gyújtógyertyát vizsgálhatjuk úgy is, hogy betesszük a gyertyapipába, majd száraz ronggyal megfogva, menetes részét érintsük a motortesthez. Indítóztassunk, vagy távolítsuk el egymástól a zárt megszakító érintkezőket a már ismert módon. Ha a gyújtóberendezés egyéb részei jól működnek, a vizsgált gyertya elektródái között kékes-fehér szikra ugrik át.

  Könnyen lehet, hogy ellenőrzéskor a gyertya működik, de visszaszerelés után mégsem megy a henger. Valószínű, hogy a gyertya szigetelésében hajszálrepedés van, és a hengerben lévő nyomás miatt nem tud létrejönni szikra.

Ha a hiba az üzemanyag-ellátó berendezésben van...

  Száraz, fehérre égett gyújtógyertya-elektródák benzinhiányra utalnak. A hibát tehát az üzemanyag-ellátó rendszerben kell keresni. A Lada porlasztója gyakorlati tapasztalatok szerint csak ritkán hibásodik meg, de ennek ellenére előfordulhat üzemzavar.

  Az üzemanyag-ellátó berendezés hibái többféle formában jelentkezhetnek. Vagy egyáltalán nem indul be a motor, vagy ha beindul is, néhány fordulat után leáll, majd ezzel egy időben „visszalő” a porlasztóba. Előfordulhat, hogy csak alapjárata nincs a motornak, de könnyen meglehet az is, hogy éppen gázadáskor kezd fulladni. Nos, vegyük sorra a jelenségeket.
A motor nem indul be

  Elsősorban azt kell ellenőriznünk, hogy eljut-e az üzemanyag a porlasztóba. Ennek megállapítására kössük le a porlasztóról a tápszivattyútól jövő benzincsövet. A tápszivattyú kézi karjának mozgatásával vagy az indítómotor működtetésével meggyőződhetünk arról, hogy a tápszivattyú rendesen szállít-e üzemanyagot. Ellenőrzéskor ügyeljünk arra, hogy nehogy olyan helyre folyjék a benzin ahol meggyulladhat.

  Ha a lekötött üzemanyagcsőből nem folyik benzin, kössük le a tápszivattyúról az üzemanyagtartályról jövő csövet. Próbáljuk meg pumpával átfúvatni. Ehhez először vegyük le az üzemanyagtartály beöntőnyílásának zárófedelét. Ha dugulás volt a csőben, remélhetjük, hogy átfúvatáskor kitisztul. Télen gyakran előfordulhat, hogy hiába próbálkozunk ezzel a megoldással, mert az üzemanyagba került víz befagy, és a csővezetékben jégdugó keletkezik. Kiolvasztására az utcán nem sok remény van, legjobb ha meleg helyiségbe vontatjuk a gépkocsit.

  Ha az üzemanyagtartálytól jövő vezetékben nincs dugulás, és a porlasztóhoz mégsem jut el üzemanyag, a hibát a tápszivattyúban (AC-pumpában) kell keresnünk. Könnyen lehet, hogy csak a szivattyú szűrője szennyeződött el, de az is előfordulhat, hogy megsérült a membrán, vagy eltömődtek a szelepek. Ahhoz, hogy a szűrőt kitisztítsuk, le kell szerelnünk a tápszivattyú fedelét. Ezt a fedél tetején levő csavar oldásával végezh3etjük. Ha a szivattyú belső elemeinek hibáira gyanakszunk, a javításhoz a szivattyút szét kellene szerelnünk. Mindössze a ház felső részét körkörösen leszorító csavarokat kell oldanunk. Mielőtt a felső részt leemelnénk, vegyük figyelembe, hogy az előforduló hibákat legtöbbször csak cserealkatrészekkel tudjuk megjavítani.

Ha a motor hidegen nem indul...

  A hibát okozhatja az alacsony benzinszint az úszóházban, az indítószerkezet rúdjának vagy karjának berágódása, leggyakrabban azonban a főfúvóka és a gyorsítófúvóka elszennyeződése okozza az üzemzavart. Sokszor előfordul az is, hogy a tűszelep szorult meg.

Ha a motor melegen nem indul...

  Előfordulhat, hogy a motor az indítási kísérletet megelőzően túlmelegedett, és a porlasztó úszóházában keletkezett benzingőzök elzárják az üzemanyag útját a benzinvezetékben. Kíséreljük meg az indítást úgy, hogy a gázpedált ütközésig nyomjuk le. A sikertelen indítást okozhatja még az üresjárati rendszer helytelen beszabályozása, továbbá az úszóház kiegyenlítő szelepének berágódása is.

Ha a motor nem adja le az előírt teljesítményt...

  A hibát sokan az üzemanyag-ellátó rendszerben keresik, de megfeledkeznek arról, hogy az előírtnál alacsonyabb oktánszámú benzint használnak. Csökkentett teljesítményt okozhatnak a nem kellően nyitó fojtószelepek. Ezt általában a működtető karok, rudazatok mechanikus hibái okozzák.

  A legnagyobb bosszúságot mindig a legapróbb hibák, a mindenki által jól ismert dugulások okozzák.

Ha a motor egyenetlenül és bizonytalanul működik nagy fordulatszámokon...

  Elsősorban a főfúvókák és a keverőcsövek elszennyeződésére kell gondolnunk, de előfordulhat, hogy víz került a vezetékbe vagy a porlasztóba. Ahhoz, hogy a főfúvókákhoz hozzáférjünk, le kell szerelnünk a levegőszűrő házat.

  Ezután oldjuk a porlasztóház fedelét rögzítő csavarokat, és óvatosan –figyelve az úszódobra és az alátétre- emeljük le. Ha eddig eljutottunk, több mindent ellenőrizhetünk.

  Meggyőződhetünk arról, hogy az úszódob, amely az üzemanyagszintet szabályozza, helyesen van-e beállítva. Ellenőrzéskor a porlasztófedelet tartsuk függőlegesen, hogy az úszó nyelve érintse a tűszelep golyós végét. A dob és a fedél közötti távolság most 7,5 mm. A helyes méretet az úszó nyelvének hajlításával állíthatjuk be. Az úszó elmozdulásának előírt mértéke 8 mm, amit az ütköző hajlításával szabályozhatunk be, egyúttal ellenőrizzük, hogy a tűszelep visszahúzó villája nem akadályozza-e az úszó szabad elmozdulását, és hogy nincsenek-e külső sérülések a dobon. Meggyőződhetünk továbbá arról is, hogy jól működik-e a gyorsítószivattyú. Hirtelen gázadáskor a benzinnek egyenletes, erőteljes sugárban kell a torkokba ömlenie.

  Ha mindent rendben találtunk, következhet a főfúvókák tisztítása. A két főfúvókát az úszóház alján, ferdén elhelyezve találjuk. Kicsavarás után erősen fújjuk át. Ha a szennyeződés nem jön ki belőle, vékony, de erős műanyag szállal próbáljuk meg eltávolítani.

  Ha már ennyire szétszereltük a porlasztót, tisztítsuk ki az úszóházat is, valamint a fedélen található, üzemanyagcsonkba szerelt szűrőt is. Összeszereléskor különös gonddal ügyeljünk arra, hogy az úszódobot szabad mozgásában nem gátolja-e valami, hogy nem súrlódik-e a ház falához.

Ha motorunk üresjáratban leáll...

  Ilyenkor elsősorban az üresjárati fúvókák elszennyeződésére, dugulására kell gondolnunk. Tisztításuk nem okoz különösebb gondot.

  A Lada 1500-asok üresjárati rendszerében egy elektromágneses szelep van, amely a meleg motor leállítása utáni öngyulladásos üzemet szünteti meg. A szelephez vezető kábel lecsúszása, vagy csatlakozásának lazasága olyan hatást kelt, mintha üresjárati dugulás keletkeznék. A kábel visszahelyezésével, rögzítésével a hiba megszüntethető.


Forrás: Autó-Motor 1978


Hibamegállapítás - gyakrabban előforduló hibák és okaik
szkennelte: Pavel

Tartalom:
A motor hidegen nem indul ->
A motor melegen nem indul ->
A működő motoron tapasztalható hibák ->
A motor kenési rendszerében észlelhető hibák ->
A motor különböző hangokkal járó hibái ->
A tengelykapcsoló gyakrabban előforduló hibái ->
A sebességváltómű gyakrabban előforduló hibái ->
A kardántengely (csuklóstengely) lehetséges hibái ->
A hátsó híd hibalehetőségei ->
A kormánymű és a kormányszerkezet hibái ->
Az elsőkerék-felfüggesztés, a kerekek, a gumiabroncsok hibái ->
A fékberendezés hibái ->
A villamos berendezések hibái ->

A motor hidegen nem indul

A legtöbb esetben ez a hiba a hidegebb időjárás beköszöntésével egyik napról a másikra jelentkezik, de az is előfordul, hogy a hiba már "előre jelzi magát". Magától adódik a kérdés, mit tekinthetünk jó vagy rendellenes indulásnak? Nyáron a jól beállított motor az első indítási kísérletre - természetesen kihúzott szívató mellett - működni kezd.
Télen, különösen egy-egy hidegebb éjszaka után vagy több hétig tartó üzemszünet esetén nem ilyen egyszerű a dolog.

Hogyan indítsunk helyesen?

Vizsgáljuk meg először azt a gyakoribb esetet, amikor a gépkocsit nap mint nap használjuk. Ebben az esetben a bevált gyakorlat a következő:
- kapcsoljuk be a gyújtást;
- háromszor, négyszer működtessük a gázpedált, hogy így a gyorsítószivattyúval néhány csepp többletbenzint juttassunk a szívócsőbe;
- várjunk 20...30 s-et (ennyi idő alatt a benzin elpárolog a szívócsőben);
- teljesen húzzuk ki a szívatót;
- nyomjuk ki a motor tehermentesítése céljából a tengelykapcsoló-pedált;
- működtessük röviden az önindító motort.
Harmadszori, esetleg negyedszeri kísérletre a motor beindul. Ha ez nem történik meg, nem érdemes tovább kísérletezni, mert a motor makacskodásának más oka van.

A gépkocsi hosszabb ideig nem működött.
Ebben az esetben, ráadásul ha tél van, lényegében az előzőkben leírtakat kell végrehajtani, de ezt megelőzően még van egy-két tennivalónk. Ezek a következők:
- ellenőrizzük a kenőolaj és a hűtőfolyadék szintjét;
- a tüzelőanyag-szivattyú kézi működtetőkarjával szivattyúzzuk tele a vezetékrendszert benzinnel;
- a kézi indítókarral néhányszor forgassuk át a motort;
- ezt követően kapcsoljuk be a gyújtást, és végezzük el az előző indítási műveleteket.

Mit tegyünk, ha a motor mégsem indul?

Mindenekelőtt vizsgáljuk meg az akkumulátort. Ha az könnyedén forgatja a motort, és a fényszórók fehér fénnyel égnek, nem valószínű, hogy itt a hiba. Előfordul néha, hogy a pólussaruk egyszerű megtisztítása és meghúzása is eredményre vezet. Ellenkező esetben célszere az akkumulátort feltölteni vagy kicserélni. A 3 évnél idősebb akkumulátor esetén nem célszerű a feltöltéssel kísérletezni, ilyen esetben célravezetőbb a csere drágább, de jobb megoldása. Ha ez nem segít. . .
A további hibakeresést a tüzelőanyag-ellátási rendszerrel kell folytatni. Lazítsuk meg a porlasztó benzinvezetékét a porlasztónál, és a tüzelőanyag-szivattyú működtetésével győződjünk meg arról, hogy van a porlasztónak benzinellátása. Ha nincs, a hibát a porlasztótól visszafelé, a tüzelőanyag-tartály felé kell keresni.
A hiba okai a következők lehetnek:
- hibás a tüzelőanyag-szivattyú
- ha sérült a membrán, cseréljük ki
- ha elszennyeződtek a szelepek, meg kell tisztítani
- ha a tüzelőanyag-vezeték eltömődött, tisztítással javítható. Célszerű ilyenkor a tüzelőanyag-tartályt is kimosni.
Téli időszakban előfordulhat, hogy a tüzelőanyag-tartályba bejutó vízpára megfagy és elzárja a benzin áramlásának útját. Ezt megelőzhetjük, ha kevés glicerint vagy spirituszt öntünk a tartályba. A víz a glicerinnel vagy a spiritusszal fagyálló keveréket alkot, és így megakadályozza a jégdugó képződését.

Ha van tüzelőanyag-ellátás, a hibát a porlasztón belül kell keresni:
- nem megfelelő a tüzelőanyagszint az úszóházban: ebben az esetben állítsuk be az úszó helyzetét;
- a tűszelep beragad, zárt állapotban mosással tisztítani kell ;
- elszennyeződtek a fúvókák : tisztítsuk meg a fúvókákat légárammal. Mechanikusan tisztítani nem szabad, mert az a méreteit, ezáltal az áteresztőképességét is megváltoztatja, ami egyéb hibáknak lehet forrása, pl. túlzott tüzelőanyag-fogyasztás.

Amennyiben így sem indul a motor, a továbbiakban - feltételezve, hogy az akkumulátor jó - a gyújtóberendezésben kell keresni a hibát;
- csavarjuk ki a gyújtógyertyát, ellenőrizzük és szükség esetén állítsuk be az elektródahézagot;
- érintsük a gyújtógyertyát a motor valamely támrészéhez, és forgassuk meg az önindító motorral a motort. Erőteljes szikraképződést kell tapasztalnunk az elektródák között.
Ha nincs szikraképződés, próbálkozzunk egy másik gyújtógyertyával, ha ez sem vezet eredményre;
- ellenőrizzük a gyújtáselosztóban a megszakító érintkezők közötti hézagot, szükség esetén állítsuk be azokat;
- a hiba oka lehet az is, hogy a kisfeszültségű vezetékek csatlakozása nem megfelelő, vagy szakadás van a vezetékben: vizsgáljuk át a vezetékeket, a kötéseket, és a meghibásodott részeket cseréljük ki;
- hibás a kondenzátor: cseréljük ki;
- a primer gyújtótekercsben menetszakadás van; cseréljük ki a meghibásodott gyújtótekercset;
- a nagyfeszültségű vezetékek meglazultak, hibásak: ellenőrizzük és a hibás vezetékdarabokat cseréljük ki;
- a szénkefék hibásak a gyújtáselosztóban: cseréljük ki a szénkeféket; - hiba vagy nedvesedés következtében áramszivárgást észlelünk a gyújtáselosztó fedélben: tisztítsuk ki vagy cseréljük ki az elosztófedelet;
- a gyújtótekercs szekunder vezetékében szakadás van: cseréljük ki a szakadt vezetéket;
- a gyújtáselosztóban levő ellenállás leégett: cseréljük ki a hibás ellenállást;
- a gyertyakábelek helytelenül csatlakoznak : ellenőrizzük a vezetékek csatlakozását az 1-3-4-2 gyújtási sorrendnek megfelelően
- a gyújtási időpont helytelenül van beállítva: a beállítást célszerű szakműhelyben elvégeztetni, ahol megfelelő műszerekkel ez szakszerűen elvégezhető.

A motor melegen nem indul

Hogyan indítsunk helyesen ?

A motor meleg állapotában való indításának helyes módja a következő:
- kapcsoljuk be a gyújtást;
- vizsgáljuk meg, hogy a motor hőmérsékletét jelző műszer mutatója hol helyezkedik el;
- ha a műszer mutatója a piros mezők között helyezkedik el - tehát a motor üzemmeleg -, a szivatót nem kell működtetni;
- lassan - nehogy a gyorsítószivattyút működtessük - nyomjuk be a gázpedált ;
- működtessük az önindító motort.
Az ismertetett módszerrel való indításkor a motornak az első vagy a második kísérletre indulnia kell.

Ha ez az indítási módszer nem vezet eredményre, akkor ennek több oka lehet.

Nagy melegben tartósan, nagy terheléssel üzemeltettük a gépkocsit.
Előfordulhat, hogy rövidebb-hosszabb pihenő után a motor nem indul meg.
Ennek az oka legtöbbször az, hogy az átforrósodott motorból a benzin a porlasztóból, sőt a tüzelőanyag-vezeték egy részéből is elpárolog. A hiba elhárításához működtessük a kézi tüzelőanyag-szivattyút addig, amíg a porlasztót feltöltjük benzinnel.
Az úszótűszelep nem zár rendesen, ezért a porlasztó túlfolyik.
Ebben az esetben meg kell szüntetni a túlfolyás okát. Ez a jelenség nagy tüzelőanyag-fogyasztást is okoz, ezért a hibakeresés során célszerű erre is gondolni.

Az úszóház kiegyenlítőszelepe beragadt: meg kell szüntetni a hiba okát.

Az üresjárat beállítása nem megfelelő: be kell állítani a megfelelő üresjáratot. Ennek az oknak a valószínűsége akkor igen nagy, ha a motor üzem közben is - akkor ha lábunkat levesszük a gázpedálról - megáll.
A porlasztó üresjárati beállítását a következő módon végezhetjük el (nem kell hozzá más, csak csavarhúzó):
- keresünk egy csendesebb helyet, ahol füllel jól tudjuk érzékelni a motor fordulatszámának változásait;
- csavarjuk be kissé a fojtószelep állítócsavarját, amíg a motor fordulatszáma észrevehetően megnövekszik;
-- a keveréket szabályozó csavart hajtsuk befelé vagy kifelé, amíg elérjük a legnagyobb fordulatszámot;
- a fojtószelep állítócsavarját hajtsuk ki, csökkentve a motor fordulatszámát egészen addig, amíg a motor működése egyenlőtlenné válik
- ekkor csavarjuk vissza mintegy negyed-fél fordulattal a fojtószelep állítócsavarját, amíg a motor ismét egyenletesen kezd járni:
- a keveréket szabályozó csavart hajtsuk kissé be, amíg a pillangószelep adott állásánál a legnagyobb fordulatszámot elérjük.
A beállítást csak üzemmeleg motornál szabad végezni.


A működő motoron tapasztalható hibák

A motor üresjáratban egyenlőtlenül jár, lefullad

Ennek a hibának többféle okozója lehet.
A porlasztó fojtószelepei a gázpedál működtetésének megszűnte után .sem térnek vissza alaphelyzetükbe.
Erről a hibáról nagyon egyszerűen meggyőződhetünk, ha a porlasztóról levesszük a légszűrőt. Okai a következők lehetnek:
- akad a gázpedál rudazata;
- a fojtószelep tengelye nem forog el szabadon.

A gyújtóberendezésben van a hiba
A hiba oka igen sokrétű lehet, és a legtöbb esetben csak műszerek segítségével határolható be pontosan. Ezért célszerű ebben az esetben a szakműhelyt megkeresni.

A szelephézag elállítódott
Igen ritkán fordul elő. A legtöbb esetben hanyagul elvégzett munka következménye. ütemes hangjelenség kíséri. Az ismételt beállítást célszerű szakműhelyben elvégeztetni.

A porlasztó fúvókái elszennyeződtek
Ebben az esetben szereljük ki a fúvókákat, és lehetőleg fúvatással tisztítsuk meg a szívókákat és a porlasztócsatornákat. Mechanikus tárggyal való tisztítás - mint ahogy azt már az előzők során is említettük - csak kárt okozhat.
A porlasztó megtisztítása után azonban célszerű a tüzelőanyag szűrőrendszerét is megvizsgáltatni (tüzelőanyag-szivattyúban, tüzelőanyag-tartályban), mert hibája ismételt dugulást okozhat. Tanácsos a tüzelőanyag-tartályt is megvizsgálni, mert annak sérülése is okozhatja a porlasztó szennyeződését.

Az üzemanyag-rendszer mindennemű ellenőrzése során nyílt láng használata életveszélyes és ezért tilos!

Túlfolyás észlelhető a porlasztónál
Ez a hiba még nagy tüzelőanyag-fogyasztással és melegen való indítási nehézségekkel is jár. Az úszóházfedél leszerelése után meg lehet állapítani, és meg lehet szüntetni a hiba konkrét okát. Az úszó beállítását az alábbi ábra szemlélteti.


Az úszó beállítása és a helyes üzemanyagszint ellenőrzése
1 porlasztófedél; 2 tűszelepülés; 3 támaszlap; 4 tűszelep; 5 zárótűgolyó; 6 a szeleptűt visszahúzó villa; 7 úszótartó; 8 nyelv; 9 úszó; 10 alátét

Az üresjárati rendszer elállítódott
A hiba abban nyilvánul meg, hogy a motor lefullad, ha a gázpedálról levesszük a lábunkat. Az alapjárat beállításával a hiba elhárítható.

A fojtószelep tengelyén keresztül hamislevegőt szív a motor
Ezt a hibát erős sivító hang kíséri, ami csökken, ha ujjunkkal a fojtószelep tengelyének fészkét befogjuk. A hibát csak szakműhely javíthatja a megfelelő alkatrészek cseréjével.

Nem kielégítő az egyes hengerekben a sűrítési végnyomás
E jelenség velejárója, hogy a motor nem adja le a megfelelő teljesítményt. Ez az elégtelen gyorsulóképességben, a végsebesség el nem érésében mutatkozik. A hiba pontosan csak diagnosztikai berendezésekkel határolható be. Ehhez a gépkocsit szakműhelybe kell vinni, ahol a sűrítési végnyomás mérésével a hibajelenség pontosan behatárolható. Amennyiben a sűrítési végnyomás nem éri el a 12 bar nyomást, a motor szétszerelésévél pontos hibamegállapítós szükséges.

Egyenlőtlen a sűrítés az egyes hengerekben
Ez a hiba főleg a motor egyenlőtlen járásában mutatkozik meg. A hiba észlelése esetén szakműhelyben kell a sűrítési végnyomást megméretni.

A motor túlmelegedett
Ez a hiba általában akkor jelentkezik, ha tartósan nagy terheléssel üzemeltettük a gépkocsit, majd kis üzemszünetet tartottunk, vagy akár csak annyi időre álltunk meg, hogy benzint vegyünk fel.

A motor minden különösebb nehézség nélkül beindul, de megterhelésekor lefullad vagy más esetben csak erőtlen
Ennek oka, hogy a tüzelőanyag-szivattyúban, a - vezetékben, a porlasztóban a benzin elgázosodott, és a benzingőz nem elegendő a motor terhelt üzemeltetéséhez.
A benzinvezetékben keletkezett ún. gőzzár megakadályozza a tüzelőanyag szabad folyását a porlasztóban. A tüzelőanyag-ellátó rendszer egyes pontjain gőzdugó keletkezik a benzin könnyen illó, kis forráspontú részeiből. Ilyen dugók létrejöttét elősegítő pontok a vezeték erősebb hajlatainál, a tüzelőanyag-szivattyúnál és a porlasztó belső furataiban találhatók. Az autótervezők különböző szerkezeti megoldásokkal próbálkoznak ez ellen védekezni. Ezért a Lada motoroknál a tüzelőanyag-szivattyút hőszigetelő alátéttel védik a felmelegedett motortest hőhatása ellen. (A sportkocsiknál és a magasabb árkategóriájú típusoknál ezért alkalmaznak villamos motor hajtású tüzelőanyag-szivattyút.) A tüzelőanyag-szivattyút és a porlasztót jó hőszigetelő és benzinálló műanyag cső köti össze. Kerülik a nagy térfogatú benzinszűrő beépítését is. A porlasztót hőszigetelő alátét védi az erősen felmelegedő szívócsőtől.
Mindezek ellenére kis motorfordulatszámon - amikor kicsi a benzin áramlási sebessége - a Lada motoroknál is jelentkezik a vezetékben a gőzzár. De előfordulhat akkor is, ha hegymenetben meg kell állni, és alapjáratban működik a motor. A gőzzár keletkezési állapotában egyenlőtlenné válik a motor működése, majd a gőzzár létrejöttekor le is áll.
Előfordulhat, hogy az autópályáról beállunk egy parkolóba, és néhány perces pihenés után nem tudjuk a motort újból beindítani. De bekövetkezhet nagy melegben városi forgalomban is. (Menet közben a részleges gőzzár jelentkezésekor nagyobb gázadással próbáljuk a túlságosan felmelegedett benzint a motorba juttatni.)
Az ilyen módon leállt motor csak a tüzelőanyag-rendszer lehűlése után indítható újra. A lehűlést siettethetjük azzal, ha a porlasztót és a tüzelőanyag-szivattyút vizes ronggyal beborítva hűtjük.
Az alapjárati gőzzárat elősegítheti a VAZ-2103, a VAZ-2106, a VAZ-2107 és a VAZ-2121 típusoknál a villamos motorral működtetett ventillátor érzékelőinek pontatlan beállítása is.
A Lada motoroknál előfordulhat, hogy a tüzelőanyagot szállító gumicső porlasztó előtti szakaszán 70...75 °C hőmérséklet is mérhető.
A helyzetet rontja, hogy a porlasztót jegesedés ellen meleg vízzel fűtik. A hűtőfolyadék a porlasztó keverőterével összeépített úszóházat is csaknem 90 °C-ra felmelegíti. Természetes, hogy az ilyen intenzíven előmelegített tüzelőanyag alkalmas a fokozott párolgásra. Az esetleges gőzzárokon kívül ilyenkor romlik a motor hatásfoka is.
A Lada motoroknál egyszerűen kiiktathatjuk a meleg nyári hónapokban a porlasztó fűtését azzal, hogy a keverőteret fűtő gumicsővezetéket alumínium vagy rézcsövecskével rövidre zárjuk. Így a szívócső fűtése változatlanul megmarad, a keverékképzés változatlan lesz, viszont megakadályozzuk az úszóház túlmelegedését. Természetesen ez az átalakítás csak a nyári hónapokra vonatkozik.
A túlmelegedést a hűtőrendszer meghibásodása vagy a kevés hűtőfolyadék is okozhatja.

Elégtelen a tüzelőanyag-ellátás
A hibát előidézheti az is, hogy a tüzelőanyag-tartály zárósapkájának szellőzőnyílása eldugul. A tisztítást kössük össze a zárósapka gumibetétjének visszaragasztásával.

A motor nagy fordulatszámon egyenlőtlenül működik
A hiba oka lehet, hogy a porlasztó főfúvókái és a keverékfúvóka elszennyeződött. A porlasztót szereljük szét, és a fúvókákat tisztítsuk meg. Mint azonban azt már említettük, ezzel a művelettel nem szabad megelégednünk, vizsgáljuk meg a szűrőrendszert és a tüzelőanyag-tartályt is.
A porlasztó szét- és összeszerelése igen nagy pontosságot, tisztaságot és szakértelmet kíván. Éppen ezért ezt a munkát célszerű szakműhelyre bízni.

Öngyulladásos az égés
Erről a hibáról igen egyszerűen meggyőződhetünk, ha a gyújtáskapcsolót kikapcsoljuk. Amennyiben a motor egyenlőtlenül, de tovább működik, öngyulladás van. Ennek oka lehet a nem megfelelő oktánszámú tüzelőanyag használata.
Az oktánszámállító tárcsa elforgatásával korrigálhatjuk az előgyújtást. Gyakran így sikerül az öngyulladást megszüntetni. Különben ez a célja a VAZ-2103 és a VAZ-2121 típusoknál az elektromágneses szelepnek a porlasztó üresjárati rendszerében.


A tüzelóanyag-szivattyú kézi mozgatókarja
1 mozgatókar


Kézi oktánállító-csavar a gyújtásmegszakító-elosztó házon
1 a szabályozótárcsán egy osztás, a forgattyústengely 1°-os elfordulásának felel meg


A tüzelőanyag-szivattyú szerkezete
1 rögzítőcsavar és alátét; 2 zárókupak; 3 szűrőbetét; 4 membrán és rúdja; 5 alátét; 6 rugó; 7 alsó szivattyútest; 8 kézi emelőkar és körhagyó; 9 rugó; 10 felső szivattyútest

 

További okok
- nem az előirt hőértékű a gyújtógyertya: cseréljük ki a megfelelő hőértékű gyújtógyertyára;
- nincs kellőképpen beállítva a porlasztó üresjárata. Az üresjáratot megfelelően be kell állítani a 6.1.2. pontban leírtaknak megfelelően;
- érintkezési hiba van a gyújtóberendezésben: keressük meg a hibát és hárítsuk el;
- kondenzátorhiba: a hibás kondenzátort cseréljük ki;
- meghibásodott a tüzelőanyag-szivattyú membránja: a hibás membránt cseréljük ki.

A motor nem adja le a kellő teljesítményt

A hibát leggyakrabban akkor észleljük, ha nem gyorsul megfelelően a gépkocsi. Ez több okból bekövetkezhet.

A porlasztó fojtószelepei nem nyitnak ki teljesen
Vegyük le a levegőszűrőt, és a gázpedált teljesen kinyomatva könnyen meggyőződhetünk erről a hibáról. A hiba a porlasztót működtető rudazat megfelelő beállításával hárítható el.

A használt tüzelőanyag oktánszáma nem megfelelő
Használjuk az előírás szerinti 92 oktánszámú benzint.

A sűrítési végnyomás nem megfelelő az egyes hengerekben
A hiba észlelése esetén szakműhelyben diagnosztikai berendezésekkel méressük a nyomást, és ha nem megfelelő, javíttassuk meg.

A szelephézagok elállítódtak
A hengerfejfedél levétele után könnyen meg tudunk győződni a hibáról.
A hengerfejfedél leszerelésekor a fedél alatti tömítés könnyen megsérül. Ezért a fedél leszereléséhez csak akkor kezdjünk hozzá, ha már van tartaléktömítésünk.

Elszennyeződött a légszűrő
Erre a hibajelenségre a nagy tüzelőanyag-fogyasztás is felhívja a figyelmet.
A Zsiguli gépkocsikban papír légszűrőbetét van, amit célszerű 10 000... 15000 km-ginként kicserélni attól függően, hogy milyen utakon közlekedünk. Nagyon poros úton való közlekedéskor célszerűbb gyakrabban is cserélni.

Az úszóházban nem megfelelő a tüzelőanyagszint
Ennek megállapításához szereljük le az úszóház fedelét az úszóval együtt, és állítsuk be a tüzelőanyag szintjét.

A főfúvókák elszennyeződtek
Szereljük ki és fúvassuk át a főfúvókát.


A szétszerelt légszűrő
1 légszűrőbetét; 2 a forgattyúház szellőző rendszerének szűrőbetétje

A motor túlmelegedett

A túlmelegedést a hűtőrendszer hibája is okozhatja. Ellenőrizzük a hűtőfolyadék szintjét a kiegvenlítőtarlályban
A vizsgálatot mindig hideg állapotban végezzük, mert melegen a hűtőfolyadék kitágul, és ez a tényleges hűtőfolyadék mennyiségét illetően megtévesztő szintet mutat.
Az utántöltéshez szükség esetén desztillált vizet használjunk. Az utántöltést a kiegyenlítőtartályban kell végrehajtani.
Ha a hűtőfolyadékot gyakran kell utántölteni, célszerű megvizsgálni azokat az okokat, amelyek a hűtőfolyadék fokozott mértékű fogyását okozhatják. Ha a hűtősapka szelepe hibás, vagy a hűtősapka tömítése elöregedett, nem tömít, ki kell cserélni a hűtősapkát.
Ha a hűtősapka jó, akkor a hűtő sérült, vagy a hűtőrendszer csővezetékei tömítetlenek.
A hűtőt elsősorban a csatlakozási helyeken vizsgáljuk meg. Hiba értékelése esetén a hibás tömlőt cseréljük ki, ill, a rögzítőbilincset húzzuk meg.
Ellenőrizzük a ventillátorékszíj feszességét. Ha nem megfelelő, a kezelési útmutatóban leírtaknak megfelelően után kell állítani.
Ellenőrizzük a termosztát állapotát. A túlmelegedést okozhatja az is, hogy a termosztát nem nyit ki, és így nem engedi a hűtőfolyadékot a motortömbbe.
E hibáról könnyen meggyőződhetünk, ha a termosztát mögötti és előtti gumitömlő hőmérsékletét tapintással ellenőrizzük. Ha a termosztát hibás, a két tömlő hőmérséklete lényegesen különbözik egymástól. A termosztátot magunk is kicserélhetjük, előtte azonban a hűtőfolyadék egy részét egy edénybe kell leereszteni.


A VAZ-2101 és a VAZ-21011 típusok hűtőradiátora 1 radiátor; 2 terelőlemez; 3 kiegyenlítő tartály; 4 összekötőcső

Nagy a tüzelőanyag-fogyasztás

Mindenekelőtt tisztázni kell néhány fogalmat a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatban, hogy ne végezzünk felesleges munkát, ill. ne feltételezzünk műszaki hibát a szokásosnál nagyobb tüzelőanyag-fogyasztás esetén.
A gépkocsi tüzelőanyag-fogyasztását igen sok tényező befolyásolja, pl.
- a motor műszaki állapota;
- a gépkocsi általános műszaki állapota;
- téli vagy nyári közlekedés;
- városi forgalomban vagy országúton közlekedés; sportos vagy meggondoltabb vezetés;
- a gépkocsit vezető kezdő vagy rutinosabb vezető;
- milyen minőségű a benzin és az olaj;
- sík vagy hegyes területen való közlekedés; - terhelt vagy terheletlen a gépkocsi stb.

Mindezeket figyelembe véve célszerű - mielőtt bárminemű beavatkozást elhatároznánk -, ha saját magunk mérjük a fogyasztást.
A gépkocsi tüzelőanyag-fogyasztását a következőképpen határozhatjuk meg:
- töltessük tele a tüzelőanyag-tartályt egy országút mentén álló benzinkútnál az előírt 92-es oktánszámú benzinnel;
- fúvassuk fel a gumiabroncsokat az előírt légnyomásra;
- országúton, sík területen lehetőleg egyenletes sebességgel, 80 km/h sebességtartományban tegyünk meg 10...15 km-t;
- forduljunk vissza, és ismét töltessük tele a tüzelőanyag-tartályt, gondosan megjegyezve a betöltött benzin mennyiségét;
- a fogyasztást a következő összefüggéssel állapíthatjuk meg:

F=I/s*100

ahol F a fogyasztás, 1/100 km; f az utántöltött mennyiség, I; s a megtett út, km;

- amennyiben az előzőkben leírtak szerint meghatározott fogyasztás - figyelembe véve a különböző motortípusokat is - 8...11 1/100 km érték között van, ez megfelelőnek mondható, nem szükséges a műszaki beavatkozás, ha a gépkocsi egyébként megfelelően gyorsul, és könnyedén eléri az utazó-, ill. a legnagyobb sebességet;
- ha ennek ellenére soknak tartjuk a tüzelőanyag-fogyasztást, vezetési stílusunkon változtatva végezzünk ismételt fogyasztásméréseket, így tapasztaljuk ki a részünkre legkedvezőbb vezetői stílus melletti tüzelőanyag-fogyasztást.
Ha a vezetési stílus megfelelő, és a gépkocsi műszaki állapota is jó, a motor, valamint a gépkocsi egyéb szerkezeti elemei is kifogástalan állapotban vannak, akkor a nagy fogyasztást rendszerint valamilyen beállítási hiba okozza, ezért a következők ellenőrzését végezzük el:
- ellenőrizzük, hogy a szívató-berendezés megfelelőképpen zár-e;
- a fúvókák nincsenek-e felcserélve (1. a korábban ismertetett adatokat); -- tökéletesen zár-e a porlasztó tűszelepe;
- megfelelő-e a tüzelőanyag szintje az úszóházban; - nem deformálódott-e az úszó.
Ezeket az ellenőrzéseket szakműhelyben végeztessük el.
A műveletek elvégzése után célszerű az előzők során leírtak szerint ismét megmérni a tüzelőanyag-fogyasztást. Ha továbbra is nagynak találjuk, vagy nem értünk el semmi csökkenést, célszerű a gépkocsit szakműhelybe vinni és további ellenőrzést kérni.

A motor kenési rendszerében észlelhető hibák

Az olajnyomást jelző lámpa állandóan világít
A jelenség okai a következők lehetnek: Nem kielégítő az olajnyomás, kevés az olaj. A mérőpálcán ellenőrizzük az olaj mennyiségét és pótoljuk a hiányt a 3.2. szakaszban leírtak szerint.

Az olajnyomást jelző jeladó hibás
Vegyük le az olajbeöntő nyílás zárófedelét, és amennyiben ott olajat találunk, akkor ez a hiba.

Az olajat keringtető szivattyú megsérült
A gépkocsit vontatva kell szakműhelybe vinni, és ott kell javíttatni.

Nem megfelelő minőségű a használt kenőolaj
Ebben az esetben a kenőolaj nyomását jelző izzó fénye nem egyenletes, hanem villódzó. Cseréljük ki megfelelő minőségűre a kenőolajat, így a hiba megszűnik.

Túl nagy a forgattyústengely csapágyhézaga
Ez a hiba csak szakműhelyben hárítható el.

Megnövekedett az olajfogyasztás
Még mielőtt ennek a meghibásodásnak az okát ismertetnénk, néhány előzetes gondolatot kell az olvasó figyelmébe ajánlani.
Általában a Lada-Zsiguli gépkocsik motorjaiba olajcserétől olajcseréig nem szükséges a motorolajat pótolni. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a motorban a kenőolaj szintjét nem célszerű éppen az olajveszteségek elkerülése érdekében a felső nívó szintjén tartani. Megfelelőbb, ha a kenőolaj szintje a motorban a minimum és a maximum szint között helyezkedik el.
Abban az esetben azonban, ha a rutinellenőrzések során azt tapasztaljuk, hogy a motorból az olaj fogy, meg kell tudni ennek okát.
Az okot először valamely tömítetlenségben keressük. Ezeket a tömítetlenségeket általában a motor alatt keletkező olajtócsa árulja el. Sokszor elég a csavarok utánhúzása. Ha a hiba ekkor sem szűnik meg vagy csak csökken, a megfelelő tömítések cseréje szükséges.
Egyszerűbb esetekben a tömítések cseréjét magunk is elvégezhetjük. Ügyeljünk azonban arra, hogy mindig eredeti gyári tömítést alkalmazzunk, mert így elkerülhetjük a további kellemetlenségeket.

Ha a motor a tömítettség tekintetében rendben van, akkor az olajfogyasztás jelensége áll fenn.
Ennek oka igen sokrétű lehet, amelyből néhányat a tájékoztatás céljából felsorolunk
- a forgattyúház szellőzőrendszere eltömődött ;
- a dugattyúgyűrűk túlzottan kopottak;
- a dugattyú túlzottan kopott;
- a dugattyúgyűrűk működésképtelenek;
- a szelepek olajterelő sapkái kopottak;
- a szelepszár vagy a szelepvezető túlzottan kopott.

A felsorolt hibákat csak megfelelően felszerelt szakműhelyben lehet elhárítani.
Hátra van azonban egy fontos kérdés tisztázása, mégpedig azé, hogy mikor beszélhetünk rendellenes olajveszteségről, és mikor szükséges a beavatkozás.
Ha a túlzott olajfogyasztást a tömítetlenség okozza, a hibát minél hamarabb meg kell szüntetni az előzőkben ismertetett tömítéscserékkel.
Ha az olajfogyasztás nem tömítetlenségből adódik (a szakirodalom 0,7...1 1/1000 km a normál fogyasztás), nem szükséges a beavatkozás.
Még egy kérdés megtárgyalása szükséges: hogyan tudjuk egyszerű eszközökkel, megközelítő pontossággal megállapítani az olajfogyasztást?
Ezt legegyszerűbben a következőkben leírtak szerint végezhetjük el:
- állítsuk gépkocsinkat hideg állapotban sík területre;
- a középső olajszintig töltsük fel olajjal a motort. Ezt a műveletet fokozatosan, megszakításokkal végezzük, hogy legyen lehetősége az olajnak a motorteknőbe lefolyni. Eközben az olajszintet mérő pálcával ellenőrizzük a kenőolaj szintjét;
- ezután közlekedjünk a gépkocsival mintegy 1000 km-t (ez kb. egy hónapi gépkocsi használatnak felel meg);
- állítsak a gépkocsit ismét sík területre hasonló helyzetbe, mint ahogyan a feltöltést végeztük, és várjuk meg, míg a motor teljesen lehűl. Ez idő alatt a kenési helyekről az olaj visszafolyik a motorteknőbe;
- vegyük ki a mérőpálcát a motorból, és ellenőrizzük az olajszintet. Ha nincs vagy csak kevés változást tapasztalunk, akkor nincs olajfogyasztás. Ha jelentősen csökken az olajszint, a korábbi ellenőrzésnél tapasztaltakkal szemben, akkor meg kell határozni a hiány nagyságát, mégpedig úgy, hogy az előzőkben már leírt módon egy kalibrált mérőedényből öntsünk olajat a motorba, míg az olajszint eléri a középső jelzést, vagyis azt a szintet, amelynél a mérést megkezdtük. Az utántöltött mennyiség az olajfogyasztás mennyiségének felel meg.
Előfordulhat az az eset is, hogy az olajszint emelkedik. Ennek oka, hogy a motorolajba hűtőfolyadék jut. Ezt a jelenséget a hűtőfolyadék szintjének csökkenése kíséri.
Ilyen esetekben gépkocsinkat azonnal vigyük szakműhelybe a hiba feltárása és elhárítása végett.


A motor különböző hangokkal járó hibái

Az itt felsorolt hibák általában házilag nem javíthatók. Tájékoztatásul azonban célszerűnek tartjuk ezeket is leírni, és a lehetséges okokat felsorolni, nem törekedve a teljességre, hogy a gépkocsi-tulajdonos a javításhoz a megfelelő intézkedéseket megtehesse.

A forgattyústengely főcsapágyának kopogása
Általában tompa, jellegzetes hang, amelynek frekvenciája, gyakorisága a motor fordulatszámának növekedésével emelkedik. A túlságosan nagymértékű tengelyirányú játék egyenletes, de valamivel élesebb hang, ami különösen a fordulatszám esése, ill. emelkedése során tapasztalható.
Okai lehetnek
- az alkalmazott kenőolaj minősége nem megfelelő;
- túlságosan nagy a csap és a csapágyak közötti hézag (az olajnyomás is kicsi);
- fellazultak a lendítőkereket a forgattyústengelyhez rögzítő csavarok.


A hajtórád csapágyainak kopogása
A hajtórúd csapágyainak kopogását élesebb, magasabb hangjelenség kíséri, mint a forgattyústengely főcsapágyának kopogását. A motor üresjárati fordulatszámánál észlelhető, és a hangjelenség a motor fordulatszámának növelésével fokozódik.

Okai lehetnek
- az alkalmazott kenőolaj minősége nem megfelelő;
- túlságosan nagy a hézag a hajtórúdcsapágy és a forgattyústengely csapja között.

A dugattyúcsapszeg kopogása
,A kopogásra jellemző a fémesen éles hang, ami a legjobban a motor üresjáratában hallható.
Okai lehetnek:
- a túlságosan nagy hézag a dugattyúcsapszeg és a hajtórúdkisfej perselye között;
- a túlságosan nagy hézag a dugattyúcsapszeg és a dugattyúszem furata között.

A dugattyúk kopogása
Tompa, ütemes hang, amely elsősorban a motor kis üresjárati fordulatszámán, valamint terhelés alatt hallható. A csak üresjáratban hallható hang nem érdemel figyelmet.

Okai lehetnek
- a túlságosan nagy hézag a dugattyú és a hengerek között;
- a megengedettnél nagyobb hézag a dugattyúgyűrűk és hornyok között (ez utóbbi a hangjelenségen kívül olajfogyasztást is okoz).

A szívó-és a kipufogószelepek kopogása
Az előírásnak nem megfelelő szelephézag ütemes, kopogó zajt okoz. Ez a hang a motor fordulatszámának növekedésével gyakoribbá válik.

Okai lehetnek
- a túlságosan nagy szelephézag a rossz beállítás vagy a túlzott mértékű kopás miatt;
- a szeleprugó törése;
- menethibás a szelephézagot állító csavar.
A hibák kijavítása - a megfelelő szelephézag beállításának kivételével csak szakműhelyben végezhető el.

Zajos a vezérműlánc
A vezérműlánc zajszintje a csapok játékának növekedése miatt változik. A zaj a motor alapjáratán hallható jól. Erre a hibára utaló zaj még a folyamatos surrogó hang. A zajszint általában az üzem során folyamatosan növekszik. Ebben az esetben a zaj megszüntethető a láncfeszítő szerkezet utánállításával.
Amennyiben a zajszint hirtelen megnövekszik, a hiba oka a láncfeszítőben keresendő. Ilyen esetben a motort nem szabad tovább járatni, mert a vezérműlánc elszakadhat, és a motorban komoly károkat okozhat.

A tengelykapcsoló gyakrabban előforduló hibái

A tengelykapcsoló a teljesen kinyomott pedál ellenére sem old ki tökéletesen
Hiba esetén a sebességi fokozatok csak nagyon nehezen, a hátrameneti fokozat pedig zajosan kapcsolható. Van ennek a hibának még egy ismertetőjele, ha valamelyik kisebb sebességi fokozat bekapcsolt állapotban van, és a tengelykapcsoló-pedált teljesen kinyomjuk, sík úton a gépkocsi "csurogni" kezd. Ennek a hibának több oka lehet.

Nem megfelelő a pedál holtjátéka
Be kell állítani a megfelelő holtjátékot. A holtjáték értéke 20...30 mm legyen.

Levegő került a hidraulika rendszerébe
A légtelenítést szakműhelyben végeztessük el, tekintve, hogy ez a jelenség valamilyen tömítetlenséggel is együtt járhat.

Mechanikus hiba
A tengelykapcsoló szerkezetének valamilyen mechanikus hibája is előidézheti ezt a jelenséget:
- a kapcsolódó elemek felületi hibája;
- a súrlódóbetétek törése;
- a kapcsolótárcsa agyrészének berágódása a tengelyre.
E hibák javítása nagy szakértelmet és felszereltséget igényel, ezért megfelelően csak szakműhelyben háríthatók el.

A tengelykapcsoló csúszik
A hiba úgy észlelhető, hogy a pedál holtjátéka igen nagy, a gépkocsi nem gyorsul kellően, a motor a sebességhez viszonyítva aránytalanul nagy fordulatszámon pörög.
A hiba további okozói lehetnek még:

A kapcsolótárcsa betétjeinek túlzott kopása
Ez a legtöbb esetben vezetéstechnikai hiba. A sokszor és feleslegesen hosszan "csúsztatott" üzem következménye. Időben való észlelése esetén elegendő csak a tengelykapcsoló-tárcsát cserélni, ellenkező esetben a kapcsolódó részek is cserére szorulnak, ami meglehetősen költséges javítás.

Olaj került a súrlódó felületek közé
A legtöbb esetben a sebességváltómű-tengely tömítésének meghibásodása okozza.

Mechanikus hiba
A működtető-szerkezet mechanikus hibája esetén a csúszás jelensége általában egyik pillantról a másikra következik be, ami szintén csak jól felszerelt műhelyben hárítható el.

A tengelykapcsolót nem lehet fokozatosan működtetni
A hiba okai:
- a kapcsolótárcsa agyrészének berágódása
- berágódás a működtető-szerkezetben
- a csavaró lengéscsillapító rugóinak elöregedése
- a nyomószelep felületének hibája

A tengelykapcsoló különböző hangokkal járó hibái
Ezekez a zörejeket és zajokat jelentkezési formájuk alapján két fő csoportra oszthatjuk:
- a zaj a tengelykapcsoló folyamatos működése közben jelentkezik;
- a rendellenes zörej a tengelykapcsoló kapcsolása közben mutatkozik.

A működés közben jelentkező zajok
- a csavaró lengéscsillapító rugójának törése;
- a sebességváltómű-nyelestengely csapágyának kopása;
- a tengelykapcsoló-tárcsa agyrészének túlzott játéka a bordástengelyen.

A kapcsolás közben mutatkozó rendellenes zörejek
- a kinyomócsapágy rendellenes kopása;
- a tengelykapcsoló-pedál nem kielégítő holtjátéka;
- a kiemelővilla visszahúzó rugójának törése;
- a súrlódóbetétek túlzott mértékű kopása.

A hibák - a tengelykapcsoló-pedál beállítása kivételével - csak szakműhelyben javíthatók a megfelelő minőségben.


A sebességváltómű gyakrabban előforduló hibái

A sebességváltómű a gépkocsi egyik legbiztosabb szerkezete, igen ritka a meghibásodása. A beavatkozáshoz célszerszámok szükségesek, csak ezekkel végezhető el pontosan a javítási munka és a különböző beállítások, ezért csak jól felszerelt műhelyekben végeztessük a javításokat.
A következőkben a sebességváltóműben bekövetkezhető hibákat tárgyaljuk.

Nehezen kapcsolhatók a sebességi fokozatok
A hiba okai:
- a tengelykapcsoló nem emel ki
- a sebességváltóműben nem a megfelelő minőségű olaj van. Cseréljük ki az olajat. Ezt célszerű meleg állapotban elvégezni, hogy az olaj teljes mértékben kifolyjon.
- valamilyen mechanikus hiba: a sebességváltókar deformációja; a kapcsolóvillák deformációja: a szinkronberendezés rugójának törése.

A sebességi fokozat önmagától kikapcsolódik
Ez a hiba a következő főbb okokra vezethető vissza:
- hibás a kapcsolórudazat reteszelő-szerkezete;
- hibás a szinkronberendezés.

Olajszivárgás
A hiba okai:
- az olajleeresztő csavar nincs kellőképpen meghúzva: után kell húzni
- a fedélrögzítő csavar laza; után kell húzni;
- túlzottan magas a sebességváltóműben az olaj szintje: be kell állítani a megfelelő olajszintet;
- valamelyik kivezető tengely tömítése hibás: ki kell cseréltetni a hibás tömítést.


Zajok a sebességváltóműből
Okai lehetnek:
- a csapágyak kopása;
- a fogaskerekek kopása;
- a nem megfelelő olajminőség;
- az elégtelen mennyiségű kenőolaj.
Amennyiben a hiba az utolsó két ok valamelyikére vezethető vissza, beavatkozás után a zaj elmúlik. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy csak az előirt
olajféleségeket alkalmazzuk, egyéb adalékok felhasználása a szinkronkapcsolók hibáját okozhatja.

A kardántengely (csuklóstengely) lehetséges hibái


Induláskor, hirtelen sebességváltoztatáskor kopogás
A jelenséget a következő meghibásodások okozhatják:
- a kardántengely csuklóinak rendellenes kopása;
- a felfüggesztés kilazulása (ebben az esetben a rögzítőcsavarokat húzzuk meg);
-- a csapágy túlzott kopása;
- a bordáskötés túlzott játéka.

Folyamatos zaj, lengés
Okai lehetnek:
- a kardántengely csuklói nem egytengelyűek;
- a kiegyensúlyozatlanság;
- a kardántengely deformációja;
- a közbenső csapágylazulása vagy hibája;
- a bordáskötés elégtelen kenése.
A kardántengely meghibásodásait az utánhúzási és a kenési műveleteken kívül házi műhelyben nincs lehetőségünk kijavítani.

A hátsó híd hibalehetőségei

Igen sok elemet tartalmazó szerkezet, ennek megfelelően a hibák oka is sokrétű lehet.

Rendellenes zaj a hátsó kerekek felől

A kerekek rögzítése meglazult
Ez a hiba általában a kerékcserék után jelentkezik, elsősorban induláskor és sebességváltoztatáskor. Húzzuk meg a csavarokat, célszerű azonban
ellenőrizni, hogy a keréktárcsában a furatok nem verődtek-e ki. Ilyen esetben a keréktárcsa cseréje szükséges.

Tönkrement a kerékagycsapágy
A hangjelenség folyamatos, amely a sebesség csökkenésével, ill, növekedésével csökken, ill. növekszik.

Rossz úton kopogó, ütemes zaj
Általában ez az elégtelen működésű lengéscsillapítóra utaló hang. A kísérőjelenség az, hogy a gépkocsi egy-egy huppanó után sokáig leng. Előfordulhat
ilyenkor a gumiabroncs szakaszos kopása is, ami a lengéscsillapító hibájának velejárója. A jelenség a hibás lengéscsillapító cseréjével szüntethető meg.

A hátsó híd felfüggesztésének rendellenes zajai
A következő okokra vezethetők vissza:
- a kerék kiegyensúlyozatlansága: ki kell egyensúlyoztatni a kerekeket;
- hibás a stabilizátor rögzítése: cseréltessük ki a rögzítést;
- eltörött vagy kifáradt a rugó: cseréltessük ki;
- hibás a lengéscsillapító: cseréltessük ki;
- hibás a kiegyenlítőmű (differenciálmű): javítása nagy szakértelmet kíván

A gépkocsi úttartása nem megfelelő
Ennek okai a hátsó híd hibáira visszavezetve a következők lehetnek:
- a hátsó híd felfüggesztésének mechanikus hibája: a hibás alkatrészt cseréltessük ki
- a rugó törése vagy kifáradása: a hibás rugót cseréljük ki

Kopogó hang a gépkocsi indulásakor
E hangjelenség a következő okokra vezethető vissza:
- a hajtó kúpfogaskerék bordás csatlakozásának túlzott játéka: a teljes kiegyenlítőmű-házat ki kell cseréltetni;
- a hátsó felfüggesztés merevítésének rögzítése hibás vagy laza: cseréltessük ki vagy húzzuk meg a csavarokat.

Rendellenes zaj felgyorsulás közben
Okai lehetnek:
- kevés az olaj a kiegyenlítőműben (differenciálműben): töltsük vagy töltessük fel az olajat
- a féltengelycsapágy sérülése: szükség esetén cseréltessük ki:
- nem kielégítő a kapcsolódás a tányérkerék és a kúpfogaskerék között: nem igényel azonnali beavatkozást, a zajszint növekedése esetén vizsgáltassuk meg szakműhelyben.

Rendellenes zaj kigördülés közben
Okai lehetnek:
- nem kielégítő a kapcsolódás a tányérkerék és a kúpkerék között
- a csapágyak túlzott kopása: cseréltessük ki a csapágyakat.

Olajszivárgás a hátsó hídból
Okai lehetnek:
- valamelyik öntvény hibás: Cseréltessük ki;
- a fedél rögzitőcsavarja meglazult: húzzuk meg, esetleg a tömítést cseréltessük ki.

A kormánymű és a kormányszerkezet hibái

A kormányszerkezet hibáit csak azok okának, ill. a meghibásodás észlelésének megállapítása céljából közöljük. A hiba elhárítása, a javítások, beszabályozások csak szakműhelyben végezhetők el.

Megnövekedett a kormány holtjátéka
A kormánykerék holtjátéka a kormánykerék kerületén mérve nem haladhatja meg a 18...20 mm-t. A hiba lehetséges okai:
- meglazultak a kormányműházat rögzítő csavarok;
- meglazultak a gömbcsapszeget rögzítő csavaranyák;
- a nyomtávtartó rudak gömbcsuklóiban meg növekedett a hézag.

Ezt a két utolsóként említett hibát hangjelenség is kíséri, különösen rossz úton. A gömbcsuklók élettartama általában 20 000...30 000 km, és a gyakorlat szerint általában egyszerre mennek tönkre. Célszerű ezért - amennyiben az egyik meghibásodik - egyszerre cseréltetni.
Károsan befolyásolja a gömbcsapszegek élettartamát a nagynyomású vízsugárral való alsó mosás. A víz nyomása elmozdíthatja helyükről a gumi védőharangokat, és így a gömbcsapszeg az út porával szemben minden védelem nélkül marad. A nagynyomású víznek a másik káros hatása az, hogy a gumi védőharang alatt keveredik á kenőanyaggal, csökkenti annak kenőhatását, és ez a gömbcsapszeg idő előtti tönkremeneteléhez vezet.
A hibát szakműhelyben javíttassuk ki, mivel a gömbcsuklók cseréje után a kerékösszetartást is szükséges állítani, ami műszer nélkül nem végezhető el.

További hibalehetőségek:
- a megengedettnél nagyobb a hézag az első kerék csapágyaiban. A kereket tehermentesítve - megemelt állapotban - vizsgáljuk úgy, hogy a kereket alul és felül megfogva billegtessük. Amennyiben mozgást, sőt hangot is észlelünk, a Csapágyjátékot be kell állítani, esetleg a csapágy cseréje is szükséges, ekkor azonban menet közben folyamatos hangjelenség is észlelhető;
- a megengedettnél nagyobb a hézag a kormánycsiga és görgő között: szakműhelyben be kell állíttatni;
- túlzott a játék a kormánymű csapágyaiban: szakműhelyben be kell állíttatni.

A kormánykerék nehezen forog
Megfelelően működik a kormánykerék akkor, ha a kanyarmenetből gázadással kijövet az egyenes menetnek megfelelő helyzetet önműködően felveszi. (Ezt a manővert csak a kormányszerkezet ellenőrzésekor megfelelő óvatossággal végezzük! Vezetés közben kézzel fogjuk, ill. segítsük a kormánykerék viszszamozgását.)
A nehéz forgásnak a következő okai lehetnek:
- az első kerekek gumiabroncsaiban a légnyomás kicsi: fúvassuk fel a gumiabroncsban a légnyomást az előírt értékre
- nincs olaj a kormányműházban: töltessük fel az előírt minőségű kenőanyaggal
- a kormánykerék agyrésze súrlódik az irányjelzőkapcsoló-házban. Ez a hiba gyakrabban nyáron, nagy melegben fordul elő. Ilyenkor különösebb beavatkozásra nincsen szükség. Amennyiben a hiba folyamatosan jelentkezik,a hibás alkatrészeket cseréltessük ki;
- a kormánygörgő és a kormánycsiga közötti játék túlzottan kicsi: szakműhelyben állíttassuk be;
- helytelen a kormánygeometria beállítása: szakműhelyben be kell állítani ;
- a kormányszerkezet mechanikusan sérült: a hibás elemeket ki kell cseréltetni.

Kopogó zaj a kormányszerkezetben
Lehetséges okai:
- túlzottan nagy a hézag a gömbcsapszegek valamelyikében: cseréltessük ki;
- túl nagy a hézag a kerékagycsapágyakban: állíttassuk be;
- túlzottan nagy a játék a lengőkarok perselyeinél vagy csapszegeinél: cseréltessük ki szakműhelyben a hibás elemet;
- a kormányműház rögzítőcsavarjai meglazultak: húzzuk meg a csavarokat;
- a kormányműházban túlzottan nagy a hézag az orsó és a csiga között vagy a csapágyaknál: szakműhelyben állíttassuk be.

Az első kerekek beráznak
Ez a hibajelenség általában csak egy bizonyos sebességtartományban jelentkezik. Oka lehet a kerekek kiegyensúlyozatlansága: egyensúlyoztassuk ki a kerekeket.
Előfordul, hogy a kerék önmagában megfelelően kiegyensúlyozott, azonban felszerelve a helyére a kormánykeréken mégis berázást észlelünk. Ilyen esetben meg kell még vizsgálni, ill. vizsgáltatni
- a kerékgeometriát;
- a kerékagycsapágyat;
- a kormányszerkezet rögzítőcsavarjainak meghúzottságát.
A kerekeket célszerű minden gumiabroncs-szerelés vagy -átszerelés után kiegyensúlyoztatni.

A gépkocsi úttartása nem megfelelő
Egyenes menetben sík úton, egyenletesen terhelve a gépkocsi egyik vagy másik irányban elhúz. Ennek okai lehetnek
- a gumiabroncsokban a légnyomás különböző értékű: fúvassuk fel a gumiabroncsokat úgy, hogy a légnyomás egyenlő legyen;
- a kerékgeometria helytelen beállítása vagy elállítódása egy esetleges járdára való durva felhajtás miatt: szakműhelyben vizsgáltassuk meg, állíttassuk be;
- az elsőkerék-felfüggesztés vagy a kormányszerkezet elemeinek mechanikus hibája: a sérült elemeket szakműhelyben ki kell cseréltetni;
- a fékszerkezet hibás, nem old kellőképpen: szakműhelyben vizsgáltassuk meg;
- az egyik első kerék csapágya hibás: ki kell cseréltetni;
- az elsőkerék-felfüggesztés egyik rugója hibás: ki kell cseréltetni. (Erre a hibára a kocsi esetleges ferde állása is utal.)

Olajszivárgás a kormányműből
A hiba okai lehetnek:
- a kormányházfedél csavarjai lazák: meg kell húzatni;
- a kimenőtengelyek tömítőgyűrűje hibás: szakműhelyben cseréltessük ki;
- hibás a kormányműház: cseréltessük ki szakműhelyben a kormányművet.

Az elsőkerék-felfüggesztés, a kerekek, a gumiabroncsok hibái

Az elsőkerék-felfüggesztés a gépkocsi igen fontos szerkezeti része. Különösen nagy jelentősége van ennek a biztonságos közlekedés szempontjából. Éppen ezért a legkisebb rendellenességre is fel kell figyelnünk, és annak okát haladéktalanul meg kell szüntetni. Az itt felsorolt hibákat csak azok okának, ill. a meghibásodás észlelésének megállapítása céljából közöljük. A hiba elhárítása, a javítások, beszabályozások csak szakműhelyben végezhetők el!

Rendellenes zajok az elsőkerék-felfüggesztéstől
Ennek okai a következők lehetnek:
Hibás a lengéscsillapító: szakműhelyben vizsgáltassuk meg, és szükség szerint cseréltessük. A hibás lengéscsillapítóra a rajta található olajfolyási nyomok is utalnak.

A lengéscsillapító vizsgálatára ma már a szubjektív módszerektől eltekintve kétfajta gépi eljárást alkalmaznak:
- RIV-rendszerű vizsgálópadon a kiszerelt lengéscsillapítót vizsgálják;
- Bogen-rendszerű mérőállás esetén a gépkocsiban vizsgálják a lengéscsillapítót.
Magyarországon általánosan ez utóbbi terjedt el.

Meglazultak a keresztlengőkar csavarjai: terhelt állapotban húzzuk meg. Célszerű azonban ezek után is a gépkocsit szakműhelybe vinni, és ott átvizsgáltatni az első futóművet.

Hibás a stabilizátorrúd rögzítése: cseréltessük ki. Hibásak a lengéscsillapító rögzítőelemei: cseréltessük ki.

A felfüggesztés gömbcsuklói kopottak: cseréltessük ki. (Ma már a gyártó mű valamennyi típusát műanyagbetétes gömbcsuklókkal szállítja, ami a meghibásodás lehetőségét minimálisra csökkenti.)

Megnövekedett a hézag a kerékcsapágyakban: állíttassuk be a kerékagycsapágy játékát, amennyiben ez nem segítene, tüzetesebb vizsgálat szükséges.

Valamilyen mechanikus hiba az elsőkerék-felfüggesztésben (törés, deformálódás stb.): a hibás elemet cseréltessük ki. (Az egyengetéssel végrehajtott javítás nem engedhető meg az elsőkerék-felfüggesztés elemeinél.)

A gumiabroncsok fokozott, rendellenes kopása
A gumiabroncsok kopása igen nagy mértékben függ a vezetési stílustól. Az erőteljes gyorsítások, a kíméletlen fékezések, a nagy sebességű kanyarvétel mind a gumiabroncsok túlzott, idő előtti kopását okozza.
A túlterheltség a puha gumiabronccsal való közlekedés, a kiegyensúlyozatlan kerekek, a hibás lengéscsillapító, a rosszul beállított kerékgeometria mind oka a gumiabroncs rendellenes kopásának.
A gumiabroncs kopásának jellegzetes alakja elárulja a hiba okát, amire a túlzott kopás visszavezethető.

Néhány jellegzetes gumiabroncskopást a következőkben ismertetünk:
- az első kerekek összetartása nagyobb az előírtnál: a gumiabroncs külső széle kopik, az egyes hornyok belső éle magasabb;
- az első kerekek összetartása kisebb az előírtnál: a gumiabroncs belső felülete kopik, az egyes hornyok külső széle magasabb a belsőnél;
- az első kerék befelé dől (negatív kerékdőlés): a kerék belső felén fűrészfogas kopás, a belső horonyél magasabb, a kerék külső fele egyenletesen kopik;
- az első kerék kifelé dől (pozitív kerékdőlés): a gumiabroncs külső fele rendellenesen kopik, a hornyok belső éle kopik jobban;
- a gumiabroncsokban az előírtnál nagyobb a légnyomás: a futófelület középső része kopik erősebben;
- az előírtnál kevesebb légnyomás esetén a futófelület két szélső sávban kopik ;
- foltos kopás a kiegyensúlyozatlanság vagy a lengéscsillapítók hibája miatt keletkezik.

A fékberendezés hibái

Mint ismeretes, az 1977-1978 előtt gyártott Lada gépkocsik fékberendezése a típustól függően különböző. A VAZ-2103, a VAZ-2106 és a VAZ-2121 típusok szervóberendezéssel készülték.
Ez a berendezés a fékezés közben szükséges láberőigényt csökkenti, de ugyanakkor a fékerőt - a csökkent láberő ellenére - növeli. A lehetséges hibák ismertetése során erre a szerkezetre külön kitérünk.
A fékberendezés a gépkocsi elsődleges biztonsági berendezéseihez tartozó szerkezet. Abban az esetben, ha azon valamilyen, a későbbiek során megemlített rendellenességet tapasztalunk, azt azonnal meg kell javíttatni. Hibás fékberendezéssel közlekedni a saját és mások biztonsága érdekében szigorúan tilos! A javítással magunk ne kísérletezzünk, bízzuk azt szakműhelyre.
A leggyakrabban előforduló fékhibákkal a következűkben foglalkozunk.

A fékpedál nem nyomható be teljesen
A főfékhenger gumikarmantyúi megduzzadtak
Ez a hiba akkor következik be, ha az előírástól eltérő fékfolyadékot alkalmazzuk, valamint akkor, ha a fékfolyadék benzinnel, petróleummal vagy egyéb ásványi olajjal szennyeződött.
A főfékhenger gumikarmantyúinak ilyen jellegű hibájával együtt minden esetben a kerékfékhengerek gumikarmantyúi is meghibásodnak.
Az elhárítás során valamennyi gumialkatrész cseréje, valamint a fékrendszer denaturált szesszel való teljes átöblítése szükséges. E munka összetett és nagy szakértelmet kíván, éppen ezért szakműhelyben kell elvégeztetni.

A főfékhenger dugattyúja megszorult
Ennek oka többnyire az, hogy a tömítések vagy a védősapka sérülése következtében szennyeződés került a főfékhengerbe.
A javítást célszerű szakműhelyben elvégeztetni, mivel a hiba elhárításához a fékberendezés hidraulikus részének megbontása szükséges.

A fékpedál perselye megszorult
Vegyük le a fékpedált, tisztítsuk meg a perselyt, esetleg cseréljük ki. Az egymáson csúszó alkatrészeket kenjük meg az előirt kenőanyaggal.

A főfékhenger átvezetófuratai elzáródtak
A főfékhengerben az átvezetőfuratok a pedál helytelen helyzete miatt záródnak el. Állítsuk be a fékpedál helyzetét úgy, hogy a tolórúd vége érintkezzék a dugattyúval.

Lenyomás közben puha a fékpedál
Ebben az esetben nincs fékhatás. A jelenség okai a következők lehetnek:

Levegő került a fékrendszerbe
A hiba elhárítására a fékrendszert légteleníteni kell, előbb azonban meg kell keresni a levegő behatolásának helyét, és a meghibásodást javítani kell. A leggyakoribb hibák:
- valamelyik féktömlő sérült;
- a főfékhenger vagy valamelyik kerékfékhenger tömítése hibás;
- a fékfolyadéktartályban a fékfolyadék szintje alacsony;
- a fékfolyadéktartály fedelén levő szellőzőnyílás eltömődött;
- nem az előírt minőségű fékfolyadékot használjuk.

Fékezés közben a gépkocsi megcsúszik, oldalirányban kitér; elhúz
A hiba okai a következők lehetnek
- az egy tengelyen levő gumiabroncsokban különböző a légnyomás; - az egy tengelyen levő gumiabroncsok profilja különböző;
- különbözőképpen kopottak a gumiabroncsok (az I...1,5 mm-nél kisebb profilmélységű gumiabroncsokat saját érdekünkben már nem szabad használni);
- más az úttest minősége a két oldalon levő kerekek alatt.
A nehezebb, bonyolultabb eset az, amikor az egyenlőtlen fékhatást rossz fékberendezés okozza.
Az egyszerűbb esetek
- a fékbetétek egyenlőtlenül kopnak, éppen ezért a fékbetétek cseréjét az egytengelyen levő kerekeken egyidejűleg kell elvégeztetni, hogy mindkét oldalon egyenlő legyen a fékhatás.
Egyenlőtlen fékhatás az eredménye annak is, ha a tömítetlenség következtében az egyik oldalon a fékbetét elolajosodik. Természetesen az olajosodás okának megszüntetése után ebben az esetben is mindkét oldalon cserélni kell a fékbetéteket.
A bonyolultabb ok az, ha a fékberendezés valamilyen hidraulikus vagy mechanikus hibája okozza az egyenlőtlen fékhatást.
Ezeket a hidraulikus egységgel összefüggő hibákat célszerű szakműhelyben javíttatni.
Külön említést érdemel a fékrendszernek az a jellegzetes hibája, amely különösen mosás után jelentkezik. Bármennyire is nyomjuk ilyenkor a fékpedált, nincs kellő fékhatás. Ennek oka, hogy a vizes fékbetét és a fémtest között a súrlódási tényező kisebb, ún. vízkenést kap a fék.
Mi a teendő ilyenkor? Ki kell szárítani a fékpofákat, fékbetéteket, mégpedig úgy, hogy az 1. sebességi fokozatban egyidejűleg működtessük a fékpedált és a gázpedált. Ezzel elérjük, hogy a fékbetét és a súrlódó fémfelület felmelegszik, és a víznedvesség elpárolog.

A vákuumos szervofék gyakrabban előforduló hibái
Ez a hiba a következő okokra vezethető vissza:
- eltömődött a főfékhenger kiegyenlítőfurata: elhárításához meg kell tisztítani a furatokat, és a fékrendszert légteleníteni kell;
- a gumikarmantyúk megduzzadtak: oka - mint ahogy azt már az előzők során is írtuk- a helytelen, nem az előírt minőségű fékfolyadék használata vagy annak szennyeződése;
- a fékpedál beállítása rossz: állítsuk be a fékpedál helyzetét úgy, hogy a tolórúd vége érintkezzék a dugattyúval.

Ez a fékberendezés a VAZ-2103, majd a VAZ-2106 és a VAZ-2121 típusokban került alkalmazásra. Könnyebbé, biztonságosabbá teszi a gépkocsik üzemel telését.
A fékberendezést kiegészíti még a hátsófék-berendezésben a fékdob és a fékpofák közötti hézagot automatikus utánállító berendezés is. Most már valamennyi típusnál beépítenek egy jeladót, amely a fékfolyadéktartályokban levő folyadék szintjét jelzi, ha az túlzottan lecsökkenne. A VAZ-2106 és a VAZ-2121 típusoknál egy külön készülék a fékrendszer belső nyomását, ill. hibáját is jelzi a szerelvényfalon.

A leggyakrabban előforduló hibák:
A kerékfékek nem oldanak teljesen
Ennek okai lehetnek
- a féklámpa villamos kapcsolója helytelenül van beállítva;
- a beállítócsavar feje és a főfékhenger peremének rögzítési síkja között nincs meg az 1,25-0,2 mm távolság;
- a szelepház berágódása miatt növekszik a fékpedálra ható erő is. Ilyen esetben a teljes szervóberendezés cseréje szükséges.

A fékberendezés önmagától működni kezd
A fékpedálra a szokásosnál nagyobb erőt kelt kifejteni A fékpedál puha, nincs fékhatás
Az utólag felsorolt hibák észlelésekor azonnal forduljunk szakműhelyhez.

A gpkocsi oldalra húz
A módosított fékberendezés miatt ez a jelenség akkor tapasztalható, ha valamelyik hátsó keréknél meghibásodik az automatikus utánállító szerkezet. Ilyen esetben a kopott vagy hibás alkatrészeket ki kell cseréltetni.

A villamos berendezések hibái

Az akkumulátor hibái
Az akkumulátor üzemeltetés közben hamar kimerül
E jelenségnek igen sok oka lehet, ezért csak a leggyakrabban előfordulókat említjük.

Az akkumulátor elöregedett
Ez a szulfátosodás jelenségében mutatkozik meg. Az ólomlemezek szulfátosodása miatt az akkumulátor nem képes a villamos energiát tárolni. Ezért átlagosan háromévenként tétszerű és szükséges az akkumulátort újra vagy újonnan felújítottra kicserélni. (A felújításkor a lemezeket cserélik.)

Hibás a generátor, vagy a feszültségszabályozó rosszul van beállítva
A két berendezést - szakműhelyben, ahol a szükséges mérőeszközök rendelkezésre állnak -egyidejűleg vizsgáltassuk meg.
Áramszivárgás a villamos berendezés valamelyik elerrze szigetelési hibája miatt
A hibát könnyen meghatározhatjuk milliampermérővel. Ezt az ellenőrző áttmérést a következőképpen kell elvégezni:
- kapcsoljuk ki az összes fogyasztót;
- kössük le az akkumulátorról a + jelzésű kábelt;
- iktassunk a -I- pólus és a lekapcsolt kábel közé mérőműszert. A műszernek 1 mA-nél nem szabad többet mutatnia.
Az áramszivárgás megakadályozására az akkumulátort mindig tartsuk szárazon és tisztán.

A megengedettnél főbb fogyasztó terheli az akkumulátort
Különböző berendezések működtetése az akkumulátorról (kávéfőző, szivattyú stb.).
Egyáltalán vagy csak kis erővel forgatja a motort A jelenség okai a következők:
- az akkumulátor kisült az előzőkben említett valamelyik ok miatt: töltessük fel az akkumulátort, és vizsgáljuk, vagy vizsgáltassuk meg a villamos berendezést;
- laza a kábel az akkumulátoron: húzzuk meg a kábelsaruk rögzítőcsavarjait. Előtte azonban csiszolóvászonnal fémtisztára tisztítsuk meg az érintkező felületeket.

Elektrolit kerül az akkumulátor felületére
Fehér sókirakódás jelentkezik az akkumulátoron, sőt sok esetben a környékén is.
Ennek a jelenségnek az előfordulása a következő főbb okokra vezethető vissza:
- az akkumulátorban túlzottan magas a savszint: beavatkozás nem szükséges, mert 1...2 hét leforgása alatt a felesleges folyadék elpárolog, és addig sem okoz különösebb gondot. A legközelebbi savszint feltöltéskor azonban gondosan tartsuk be az előírásokat; vagyis a sav szintje 1 cm-rel a lemezek felett legyen;
- szivárog az elektrolit a kiöntőmassza repedésein keresztül: a kiöntést meg kell javíttatni;
- a feszültségszabályozó beállítása nem megfelelő, ennek következtében az akkumulátor túl erős töltést kap: állíttassuk be a feszültségszabályozót.

A generátor hibái
A generátor üzemeltetésével kapcsolatban a következők betartása okvetlenül szükséges:
- szükségindítás esetén idegen áramforrás használata során a - pólust a testhez, a + pólust pedig a generátor 30 kapcsolóhoz kell csatlakoztatni, fordított bekötés esetén a diódák tönkremennek;
- ha a 30-as kapocs a fogyasztói vezetékekkel nincs összekötve, nem szabad üzemeltetni a generátort, mert ez ugyancsak a diódákat teszi tönkre;
- a generátor ellenőrzése csak volt- és ampermérővel lehetséges. A 30 kapocsnak a testtel vagy a 67 kapoccsal való érintkeztetése tilos;
- ha az akkumulátort a gépkocsiban kívánjuk feltölteni, előbb távolítsuk el az akkumulátor kapcsairól a kábeleket.

A generátor gyakrabban előforduló hibái a következők :
Az ellenőrző lámpa a gépkocsi haladása közben nem alszik ki
Az akkumulátor feltöltött állapotban van. Ennek lehetséges okai:
- szakadás a vezetékrendszerben;
- a töltést ellenőrző lámpa kapcsolójának érintkezői beégtek ;
- a töltést ellenőrző lámpa kapcsolóreléje sérült;
- túltöltődött az akkumulátor.
Ez utóbbi esetről való megbizonyosodás érdekében kapcsoljunk be néhány fogyasztót, amely az akkumulátort megszívja. Néhány perc múlva az ellenőrző lámpának ki kell aludnia. Ellenkező esetben a berendezést célszerű szakműhelyben megvizsgáltatni.

Az ellenőrző lámpa a gépkocsi haladása közben villog
A jelenség úgy kezdődik, hogy az ellenőrző lámpa ki-kigyullad, rövidebb-hosszabb ideig ég. Ennek okai a következők lehetnek
- a generátort hajtó éjszíj megcsúszik: feszítsük meg;
- hibás a feszültségszabályozó: vizsgáltassuk meg;
- a generátor keféi túlzottan kopottak vagy akadnak: vizsgáltassuk meg;
- a generátor egy vagy több diódája zárlatos: cseréltessük ki a hibás diódákat;
- a generátor belső érintkezési hibája: vizsgáltassuk meg szakműhelyben.

Az önindító motor hibái
Mielőtt a hibát az önindító motorban keresnénk, győződjünk meg a következőkről:
- nem merült-e le az akkumulátor;
- nem lazák-e az akkumulátor vezetékei a pólusokon;
- biztosított-e az akkumulátor vezetékeinek fémes kapcsolódása a pólusokon;
Csak akkor vizsgáltassuk meg az önindító motort, ha a felsorolt hibák nincsenek.

Mechanikus hibák
- a kapcsolószerkezet agyrésze akad a forgórész tengelyén;
- a szabadonfutó megcsúszik;
- a kapcsolókar eltört;
- a forgórész tengelye deformálódott.
A felsorolt hibák esetén az önindító motor bekapcsolásakor a forgórész ugyan forog, de a motort nem forgatja meg.
A javítás a hibás alkatrészek cseréjével oldható meg.
Ha az ütköző rugója törik el, az önindító motor fogaskerekének és a lendítőkerék fogaskoszorújának kapcsolata önmagától megszűnik.
A zajos működés általában nem igényel azonnali beavatkozást, a forgó elemek túlzott kopására utal.
Ha az önindító motor fogaskereke a működtetés megszűnte után is kapcsolatban marad a lendítőkerék fogaskoszorújával, többfajta ok lehetséges, pl, a forgórész tengelyének deformációja, a ferdén felerősített önindító motor, túlmelegedés stb.
Ilyen esetben elsődleges teendő a motor leállítása a gyújtáskapcsoló elfordításával. Ezután vizsgáltassuk meg az önindító motort.

Villamos hibák
Az előforduló leggyakoribb hibák a következők: - rövidzárlat a behúzórelé tekercsében;
- vezetékszakadás; - beégett a kollektor; - tekercszárlat;
- kollektorzárlat.
A javításokat szakműhelyben kell elvégeztetni.
A villamos berendezésben a felsorolt meghibásodásokon kívül még számos hibaforrás van. Ezek meghatározásához a könyv több fejezetében, a villamos berendezésekkel kapcsolatos részekben találunk tanácsokat.

Még egy jó tanács a hibák megállapítására
A hibakeresés egyik legfontosabb folyamata a hiba behatárolása. Csak a hiba, pontos helyének az ismeretében folytassuk a további munkát: az ok megállapítását és a javítást.