Bejelentés


Bácsgyulafalva Honlapja Üdvözöljük











http://palmettazenekar.hu/letoltes/rolunk_irtak/10emese.html Interjú Égető Emesével, a Palmetta zenekar délvidéki énekesével

A nemzeti rock-ot kedvelők köztudatába tavaly bombaként robbant be a Palmetta zenekar, amely egy teljesen új stílust teremtett meg az anyaországi zenei életben. Amit azonban talán kevesebben tudnak már, hogy ehhez a sikerhez nagyban közre játszott egy délvidéki, Bácsgyulafalváról (Telecskáról) származó lány, Égető Emese, aki gyönyörű énekhangjával segíti a zenekart. Emese eleget tett felkérésünknek, és interjút adott a MAGYARázat.info-nak MAGYARázat: -Üdvözöllek. Téged itthon mint egy csinos, szép hangú, táncházakban feltűnő népdalénekes lányt ismernek az emberek. Mégis, hogy ismerkedtél össze a Titkolt Ellenállás-ból ismert srácokkal, és hogyan alakult meg a Palmetta zenekar? Égetős Emese: -Sziasztok! Szeretettel üdvözlök minden Olvasót! A találkozás a Titkolttas fiúkkal nagyon érdekesen indult. Ekkor még Békéscsabán tanultam a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. Az akkori énektanárnőm a Palmettából már jól ismert János Hajnalka volt, akit legelőször felkerestek Norbiék. Elmondták neki, hogy indulóban van egy új zenekar – bár akkor már az első demó is elkészült a régi énekesükkel, Majorosi Tímeával ( de Timi nem tudta tovább vállalni a zenekarban való éneklést) – és énekest keresnek hozzá. Hajni nekünk is továbbította felkérést (hozzám és a másik jól ismert énekesünkhöz, Klapka Ágneshez, aki egyébként osztálytársam volt) és úgy alakult, hogy mindhárman megfeleltünk a kívánt igényeknek és mindhárman csatlakoztunk is a zenekarhoz –ami egyébként nem hátrányos, hiszen sokszor van, hogy egyikünk-másikunk nem tud egyes koncerteken megjelenni, így viszont , hogy hárman vagyunk, tudjuk egymást helyettesíteni- mindenki örömére. -Én tavaly Magyar Szigeten láttalak benneteket először élőben, ott egy fergeteges bulit csaptatok akkor, már elsőre nagyon megtetszett a zenekar. Hogy fogadja a közönség ezt az új stílust? -Mivel, ahogyan Te is említetted, a Palmetta zenekar a nemzeti rock vonalon egy teljesen új zenei stílust teremtett, nagyon sokan nagy érdeklődéssel fogadták a csapatunkat. Azt gondolom –és ezt nem beképzeltségből mondom -, hogy nagyon kevés olyan induló zenekar van ma Magyarországon ,amelyik ekkora sikert tudhat be magának, ilyen rövid idő alatt, mint a Palmetta zenekar. Persze ezt köszönhetjük annak is , hogy sikerült néhány nagyobb rendezvényen is megmutatkoznunk, mit az Egri Nemzeti Rock Hétvége, vagy a Magyar Sziget , és köszönhetjük a kitartó rajongóinknak, akik nélkül ez az ismertség nem lenne ilyen felfelé ívelő. Rengeteg szeretetet és megbecsülést kapunk tőlük, ami a zenekar értelmét és éltető erejét adja. Mi adunk és kapunk is. Ezúton is szeretném megköszönni minden kedves barátunknak, hogy kitart mellettünk! -Az énekkarban rajtad kívül még két hölgy dalol, ha jól tudom mindhármatok a Kárpát-medence különböző pontjairól származtok. Ismertétek egymást a zenekari munka előtt is? -Először is helyesbítenék egy kicsit, ha megengeded, ugyanis nem énekkarról van szó, hanem három énekesről, vagy ha úgy tetszik, szólistáról. Ezt fontosnak tartjuk kihangsúlyozni. Igen, már említettem, hogy Békéscsabáról ismerjük egymást, és valóban jól tudod, hogy a Kárpát- medence különböző részeiről származunk. Klapka Ágnes Gyuláról, Békés megyéből, János Hajnalka Csíkszeredából, Székelyföldről, én pedig itthonról. -Hogy érzed magad a zenekarban, és a koncerteken? Gondolom egész más közönség jár egy népdal versenyre vagy egy nemzeti rock koncertre. -Nagyon jól! A koncertek egyszerűen felemelőek tudnak lenni. Nem is tudom pontosan megfogalmazni, hogy mit is érzek olyankor, amikor egy tömeg előtt és velük együtt énekelsz és bulizol a színpadon…Ők is kívülről fújják a dalokat és láthatóan jól érzik magukat. A kölcsönös szimpátia nagyon fontos. …Azt hiszem ezért (is) érdemes csinálni. Mellesleg pedig betekintést kaphatnak a magyar népzene csodálatos világába. A közönségünk általában nem határolható be egy bizonyos rétegre. És pont ez a jó benne! Mindig érnek bennünket meglepetések. A Palmetta zenekar céljai közé tartozik az is, hogy minél szélesebb körökben megmutassuk és megszerettessük a zenénket. Szóval a közönségünket mégis így tudnám "behatárolni": kortól és nemtől független, a legkisebbektől a legnagyobbakig, a népzene kedvelőtől a rockerig mindenki, aki szereti a magyar népzenével ötvözött metál hangzást. -A zenekar ha jól számolom tizenkét tagból áll, zenészekkel, táncosokkal és veletek énekesnőkkel együtt. Hogyan tudjátok összeegyeztetni a fellépéseket, próbákat? -Nos, a próbáinkat sajnos elég nehezen tudjuk összeegyeztetni, de valahogy mindig megoldjuk. Ezzel ellentétben a koncerteket kicsit könnyebb. Majdnem jól számoltál a létszámot illetően, valójában jól is számoltad, hogy a színpadon 12-en vagyunk, ám ezt a "pár" embert kiegészíteném még egy pár pót táncossal (ők is tudnak minden tánc koreográfiát, és ha kell, "beugranak" helyettesíteni, ha valaki nem tud jönni), ill. a kisegítő basszusgitárosunkkal (akire szintúgy igaz minden, mint a táncosokra: ha szükségünk van rá, Ő jön). Tehát összesen 15-en vagyunk. Így működünk mi. -Tavaly tavasszal induláskor egy 3 dalt tartalmazó promóciós maxival indítottatok, majd november 2-ara készült el a Hagyomány címet viselő első nagylemez. Mikorra várhatjuk a következő korongot? -A következő lemezünk munkálatait épp a napokban kezdtük el. Várhatóan tavasszal már kapható is lesz, de legkésőbb nyárra mindenképpen. Vége a nyárnak és a fesztivál szezonnak, sok felkérésetek volt ebben az évben? Mi vár még a zenekara az év végéig? Esetleg egy délvidéki koncert? -Nem tudom, mit nevezhetünk soknak. Sokfelé megfordultunk, az tény, de talán jövőre és azután még több felkérésünk lesz – legalább is reméljük- , hiszen a csapatunk fiatal, lendületünk nagy, tele vagyunk energiával és új ötletekkel! Az év végéig pedig, mint már említettem, főleg az új lemezünkön fogunk dolgozni. Délvidéki koncert? Nem is hangzik rosszul! Szeretettel várjuk a meghívásokat! -Köszönjük szépen, hogy a rendelkezésünkre álltál, és válaszoltál a kérdéseinkre. 2010. szeptember 11. MAGYAR SZÓ Épülhet a terelőút Közel négy évtized után tehermentesíthető lesz Bácsgyulafalva (Telecska) központja? – Elkészülhet a tervdokumentáció, a helybeliek viszont a terelőutat szeretnék mielőbb látni

Zombor város képviselő-testülete jóváhagyta annak a terelőútnak a megtervezését, ami lehetővé tenné az átutazó forgalom számára, hogy Bácsgyulafalvát megkerülve haladhasson Topolya és Zombor irányába. Jelenleg a közúti személy- és teherforgalom egyaránt áthalad a falun, a központban, ahol a templom, az iskola, az egészségház, a művelődési ház és a helyi iroda közelsége folytán a gyalogosok fokozottan veszélyeztetettek, derékszögű kanyarral szembesül a járművezető, Topolya irányában, a temetőnél pedig ugyancsak egy kilencven fokos kanyar várja, illetve búcsúztatja az utazót. A balesetveszélyen kívül gondot jelent a folyamatos terhelés, hiszen a mezőgépek is kénytelenek a főutat használni, az őszi idényben például végtelen répaszállító konvojok haladnak át a falun. Keszég Kornél: A terelőutat már a falu telepítése előtt megtervezték – Az út, amelynek a tervdokumentációját végre el lehet készíteni, már létezik, voltaképpen az is az igazi, és a falun áthaladó a tényleges terelőút – mondja félig tréfásan, félig komolyan Krizsán József, a falu volt tanácselnöke, aki hivatalból korábban is figyelemmel kísérte az erre vonatkozó történéseket. – Földút, vagy ahogy nálunk mondják: országút, de egyenesen összeköti a település két bejáratát, a Gondnélküli Csárdát és a temetőt, kiépítése után pedig a tranzitforgalom a falun kívülre kerülhetne – tette hozzá. Elvegyi Ákos (VMDK), a Városi Tanács tagja szerint korai még az öröm, a derűlátás azonban indokolt. Telecskai lakosként és politikusként is egyaránt tudomása van róla, hogy a helyi közösség már 1996-ban kérte a falu közlekedésének ilyen irányú tehermentesítését, de mindeddig semmi se történt. Most már arra lehet számítani, hogy a tervdokumentáció valóban elkészül, bár szerinte nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bácsgyulafalvi általános iskola kezdeményezésére és a Tartományi Oktatásügyi Titkárság támogatásával egy olyan terv is elkészült, ami alapján az iskola környékén villanyrendőröket állítanak fel. Ennek terve 2007 óta megvan, jelzőlámpa viszont azóta sincs. A legnagyobb probléma az átmenő teherforgalom, ami miatt a terelőutat a polgárok már több mint öt évtizede igénylik – mondta Keszég Kornél (VMDK), a helyi közösség tanácsának elnöke. – A falu kicsi, az út keskeny, a főút melletti házak a kamionforgalom miatt megrepedeztek. A villanyrendőr ötlete befuccsolt. Míg Csonoplyán és több környező településen szemafor szavatolja a gyerekek biztonságát az iskola környékén, nálunk a falun áthaladó út regionális besorolású, így ide nem szívesen helyeznek villanyrendőrt, fekvőrendőr telepítése pedig egyenesen elképzelhetetlen. Elgondolkodtató, hogy a terelőút terve már a falu alapításakor, 1883-ban is megvolt, tehát az akkori tervezők már számítottak rá, hogy vélhetően nem lesz feltétlenül szükséges mindenkinek áthaladnia a falu központján. Elődeink és mi pedig már fél évszázada azon igyekszünk, hogy valóra váltsuk őseink elképzelését, és kiépítsük ezt az 1600 méteres útszakaszt. Jankovich Szilárd: Egyesek kisajátították és fölszántották az országutat – Szinte csodával határos, hogy eddig a falu központjában nem történt halálos szerencsétlenség – mondta Jankovich Szilárd (VMSZ), a zombori önkormányzat képviselője. – Ennek ellenére gyakoriak a balesetek, a falun átvezető tranzitútvonal pedig a központon kívül már nem egy emberéletet követelt. A településnek szüksége van a tehermentesítő útra, különben nem követelnék azt állhatatosan a polgárok az elöljáróságtól. Az igények 35 éve léptek fel, amikor a Kerény–Telecska útszakaszt aszfaltozták, akkor ugyanis olyan ígéretet kapott a falu, hogy a munkát a terelőút kiépítésével fejezik be. Időközben persze ebből nem lett semmi. Később a VMSZ is határozottan követelte ennek az ígéretnek a megvalósítását, máig eredménytelenül. Bácsgyulafalva fontos tranzitiránnyá nőtte ki magát, Újvidék, Zombor, illetve Topolya, Óbecse, Zenta felé itt halad át az utas- és teherforgalom. Ennek vetületében a terelőút fontossága óriási, mivel általa csökkenne a lakosság veszélyeztetettsége. Sajnos a terelőút nyomvonalát ma egyesek szántóföldként használják, így a mindennapi mezőgazdasági munkák elvégzése is akadályokba ütközik, ez is egy érv a terelőút újjáépítésére – szögezte le Jankovich Szilárd. Fekete J. József HÉT NAP Közösségépítő falunap Múzeumnak és Hagyományok Házának a megnyitójával, valamint magyar népdalok fesztiváljával ünnepelte napját Bácsgyulafalva

A nyugat-bácskai település ötödik éve ünnepeli falunapként augusztus utolsó szombatját. Keszég Kornél, a bácsgyulafalvi helyi közösség tanácsának elnöke szerint a falunap a közösségépítésről szól, mert csak az erős közösségek tudják eredményesen megvédeni érdekeiket úgy, hogy ne csak szemlélői legyenek a történéseknek, hanem életminőségük javításának alakítói is. A 2005 óta megrendezésre kerülő falunap gazdag programját a civilszervezetek, köztük a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületbe tömörülő szakcsoportok, az Ifjúsági Szervezet, az Önkéntes Tűzoltótestület állította össze, így minden korosztály megtalálta benne az érdeklődési körét. A sporttól kezdve a kézműves tevékenységen keresztül a bográcsos főzéséig, amelynek eredményét este lehetett megkóstolni, miközben a Magyar Népdalok fesztiválján felléptek Tápé, Kartal, Nemesemilitics néptáncosai és népdalosai. Az idei falunapon Bácsgyulafalva a meglevő Dohánymúzeum mellé két új múzeumot kapott. Makó Erzsébet, a művelődési egyesület kézimunka- és kézművescsoportjának vezetője dédszüleinek házában helyezte el több évtizedes gyűjtésének tárgyait. A Hagyományok Házát hozta így létre leányával, Hajnalkával, azzal a szándékkal, hogy a látogatók megismerjék a több mint száz évvel ezelőtti életvitelt, és lássák: értéket, szépet szegényen is lehet teremteni. A tájháztól néhány utcasarokkal lejjebb Péity József vállalkozó antik órák és más régiségek múzeumát nyitotta meg, közkinccsé téve így gyűjteményét, amelynek különleges darabja mindenképpen az első hordozható, fatengelyes, gátszerkezetű óra. Gyártása II. Szilveszter pápa idejében kezdődött, és az 1900-as évekig tartott. Bácsgyulafalván a közösségépítésről nemcsak beszélnek, hanem tesznek is érte. Mind jobban kezd felülkerekedni az a felfogás, amit Makó Erzsébet leánya, az egyébként Pécsett pszichológiát végzett és ott dolgozó Hajnalka úgy fogalmazott meg, hogy a közelmúlt háborús zűrzavarában külföldre távozottaknak erkölcsi kötelessége segíteni a bajban is szülőföldjük mellett kitartókat. K. N.







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!