Bejelentés



Gróf Széchenyi István Kistérségi Közös Fenntartású Általános Iskola Epöl
Tőlünk függ minden, csak akarjunk!

MENÜ










Gróf Széchenyi István (1791-1860) Bécsben született,s jórészt idegen környezetben nevelkedett.Felmenői között számos, az országért tenni akaró,művelt arisztokratát ismerünk (édesapja Széchenyi Ferenc,nagybátyja Festetics György. Serdülőként belépett a hadseregbe és részt vett a napóleoni háborúk összecsapásaiban. A béke azonban lelassította előmenetelét,megcsömörlött a katonaélettől és otthagyta a katonai szolgálatot. A jómódú Széchenyi a későbbiekben beutazta szinte egész Európát. Megismerte a gazdasági és politikai fejlődés élén járó Angliát és a fejlődésben egyre inkább lemaradó Oszmán Birodalmat is. Felismerte,hogy a felemelkedés érdekében Magyarországnak reformokra van szüksége,és életcélját az ország fejlődéséért végzett munkában találta meg. Első országos közszereplése az 1825-27-es országgyűlés.Széchenyi felajánlotta 1 évi jövedelmét a magyar nyelv fejlesztésére, többek követték példáját, s így jött létre a Magyar Tudományos Akadémia. Reformprogramját 3 egymást követő és egymásra épülő művében fejtette ki: Hitel (1830), Világ (1831), Stádium (1833). Hitel c. művében a magyarországi mezőgazdaság aktuális problémáira keresi a választ. Alaptétele szerint a magyarországi birtokos szegényebb, mint birtokaihoz képest lehetne. Ennek oka: a nemesi birtokok korszerűsítésre szorulnak. Ennek útjában áll a nemesi földbirtok hitelképtelensége. Ezért az elavult, a mezőgazdaság kapitalizálódását akadályozó jogszabályokat el kell törölni (ősiség törvénye). Ha forgalomképes birtokok lennének Magyarországon, számos további változást kellene bevezetni. Ilyenek: a nem nemesek is birtokolhatnának földet. Fel kellene számolni a jobbágyrendszert, meg kéne szüntetni az elavult céh-rendszert.Javítani kellene az infrastruktúrát (szállítás,közlekedés). Széchenyi elsősorban az arisztokráciát kívánta megnyerni,saját társrétegében látta a reformfolyamat vezetőit. Ebben csalódnia kellett,mivel az arisztokraták többsége nem érdekelt a megújításban és inkább a birtokos nemesség soraiban hatottak Széchenyi elgondolásai. Elképzelései a jobbágyság helyzetéről: lassú,fokozatos átalakulás végén lehet csak megvalósítani a jobbágyfelszabadítást. Először a gazdaságilag nem hatékony és erkölcstelen robotot és a kilencedet kell megszüntetni. Ha a jobbágyok önerőből meg tudják váltani telküket és járadékaikat,akkor ezt lehetővé kell tenni számukra. A fokozatosság azért szükséges,mert a nemesség érdekeit is szem előtt kell tartani. Széchenyi viszonya a bécsi udvarral: tartott Magyarország és Ausztria viszonyának,azaz a közjogi kérdésnek a felvetésétől. Ausztria nemzetközi helyzete rendkívül erős, és ha Bécsben úgy látják a magyar reformmozgalmat, hogy az veszélyezteti a birodalmi érdekeket, még csírájában elfojtják a reformkezdeményezést. Úgy vélte, hogy Bécs támogatását, vagy legalább jóindulatú semlegességét meg lehet nyerni. A jobbágykérdést Széchenyi elsősorban gazdasági oldalról, illetve a nemesség szemszögéből vizsgálta,Wesselényi pedig politikai oldalról közelítette meg a problémát és a magyar liberalizmus legsajátosabb elgondolását alkalmazta. Ez az érdekegyesítés.A parasztságot meg kell nyerni a reformok ügyének, a nemességnek maga mellé kell állítania a jobbágyokat, mert politikai vezető szerepe és a kormányzattal szembeni sikeres fellépése csak így valósítható meg. Széchenyi gyakorlati munkássága: Lánchíd építése, Duna és Tisza szabályozásának kezdete, gőzhajózás Magyarországon, modern malomipar, lótenyésztés, lóversenyzés népszerűsítése, angol mintára bevezették a kaszinókat, vasútépítés. Kossuth joggal nevezte őt a legnagyobb magyarnak. 1860-ban,Döblingben egy elmegyógyintézetben halt meg, önkezével vetett véget életének.






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!