Bejelentés


gyümölcsök mindenek felett gyümölcsöt egyél hogy egészséges legyél













kókusz

angol: coconut; francia: noix de coco; spanyol: coco; portugál: coco da Baija; német: Kokosnuss indonéz, maláj: kelapa filippínó: niyog hindi: narial thai: ma-phrao A kókuszpálma legfeljebb 30 m magas, karcsú, többnyire ívben felemelkedő, egyszerű, a levélripacsok által dudorosan gyűrűzött törzset nevel. Szárnyalt levelei elérhetik az 5 m hosszúságot, a levélgerinc erőteljes, a levélszárnyak keskeny-lándzsásak, akár 1 m hosszúak. A virágzatok a levélhónaljakban erednek, felállók. Világossárga buroklevelek borítják be az 1,2-1,8 m hosszú, narancs- vagy szalmaszínű virágzatot, amely seprűszerűen számos csüngő füzérré ágazik el, s amely tövén termős és néhány porzós, a csúcsán porzós virágokat hordoz. A jól kifejlett kókuszpálmák évente 12-15 virágzatot fejlesztenek. Termése: csüngő, gyengén tompa élű, elliptikus vagy tojás alakú csontár, amely akár 30 x 18 cm nagyságú, 1-2,5 kg-os lehet. Az úgynevezett dió a termés gömbölyded kőmagja, amely érett állapotban kemény, fás-rostos, barna héjú, és mintegy 20 cm nagyságú. Az alapján 3 kör alakú csírapórust látunk, amelyekből csak az egyik marad olyan vékony falú, hogy a csíranövény átszakíthatja. A maghéj a nagyon kis embriót zárja körül, és egy nagy üreget, amelyet egészen az érésig speciális tápfolyadék, a kókuszvíz tölt ki, és amely kellemes, édeskés ízű. A kókuszvízből zsiradékok épülnek be az érés idején kialakuló táplálószövetbe, amely végül egy több mint 1 cm vastag, fehér, dióbélszerű réteget képez a héj belső falán. Ez a termés ehető része, a kókuszbél. Száraz állapotban 60 - 70% zsiradékot tartalmaz; kezdetben lágy, és csak a betakarítás és száradás után szilárdul meg, amikor a kókuszvíz lassan eltűnik. Visszamarad a levegővel töltött üreg, amely a diónak kitűnő úszóképességet kölcsönöz. A "diót" vastag, erősen rostos terméshús és egy bőrnemű, sima, kissé fényes, először zöld, érett állapotban sárgás vagy narancssárga kéreg veszi körül. A kérget és a rostos köpenyt rendszerint eltávolítják, mielőtt a kókusz a piacra kerülne. A kókuszdiók a virágok megtermékenyülése után 9-12 hónap alatt érnek be. Felhasználása: a kókuszpálma a Föld egyik legjelentősebb hasznos kultúrnövénye. A tápláló, ízletes kókuszbélt frissen fogyasztják, vagy szárítva és reszelve (kopra) fűszerként használják különféle ételekhez, süteményekhez és édességekhez. A vízbe áztatott és végül kipréselt kókuszbél az ún. kókusztej, amelyet Ázsiában ételekhez adnak, vagy tejport, pépet vagy keményített krémeket állítanak elő belőle. A zsiradékban gazdag bélből világszerte ismert étkezési zsírt préselnek. A fiatal termések ízletes, édes kókuszvize nagyon kedvelt üdítőitalt szolgáltat; közvetlenül a csúcsán felvágott, héjazatlan termésből isszák ki; Ázsiában főzéshez is használják. A kókuszpálma minden része értékesíthető. A termések rostos köpenyéből fonalat fonnak, amely kötél, takaró, háló, táska, ruhanemű, szőnyeg és sok más termék előállítására alkalmas. A kókuszolajat a test- és hajápolásban alkalmazzák; gyógyászati olajok és szappanok alapanyaga is. A "csontos" belső héját edényként használják. A pálmanedvből, amely a megvágott virágzatokból csepeg, pálmabort, arakot, ecetet, cukrot és szirupot állítanak elő. A kókuszpálma levelei és törzse építőanyag a trópusokon. Elterjedése: valószínűleg Délkelet-Ázsiából vagy Polinéziából származik, ma világszerte termesztik a trópusokon. Termesztése és betakarítása: a kókuszpálma számos fajtáját ültetik kisparasztok házikertjeiben és nagy ültetvényeken. A teljesen napos helyeken, és trópusi klímában tenyészik, legjobban a tengerparti laza talajokon; jól tűri a sót, és nagyon melegigényes. A belső trópusokon a kókuszpálma 1300 m magasságig termeszthető. Bő vízellátást igényel, a hőmérséklet is csak kissé ingadozhat a 27 °C körül. Homokágyakban magról szaporítják: a benedvesített terméseket vízszintesen ráfektetik vagy beássák; a csírázás legfeljebb 14 napig tart. A csíranövény egy éven át a mag nucellusából (magkezdeménybélből) táplálkozik; ez idő alatt elegendő levele fejlődik, hogy a fotoszintézis meginduljon. A kókuszpálmák több mint 80 évig tudnak teremni. Zölden vagy éretten, kézzel szüretelik a termést, Afrika bizonyos részein és néhány csendes-óceáni szigeten a lehullott kókuszt szedik fel a földről, Ázsiában helyenként idomított majmok kúsznak fel a fára "szedőként". Az újabb időkben egyre inkább rövid törzsű fajtákat (pl. `Golden Dwarf`) ültetnek, amelyekről a termés könnyen betakarítható. Rostnyeréshez és kopra előállításához a terméseket néhány hétig tárolni kell. II. Kókusz Cocos nucifera Dél-Ázsiából származó, ma a trópusokon mindenfelé elterjedt növény. A Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Burmában, Sri Lankán (Ceylonban) és Afrikában folyik termesztése. Hatalmas, gyakran 30 m-es törzsei ívesen meghajolnak. Újabb termesztett fajtái között alacsonyabb változatok is előfordulnak. A Cocos nemzetség egyetlen faját az egyik legszebb pálmának tartják. Virágai nagy, gömbös füzérvirágzatokba tömörülnek. Egy virágzatból 8—10 termés fejlődik. Termése 1—2 kg tömegű (csontár). Csonthéjas termésében a kőmagot vastag rostos réteg veszi körül. A kereskedelemből mi ezt a rostos kőmagot ismerjük. Ennek belső felületére tapad a zsiradékban gazdag szilárd táplálószövet. Folyékony belső állománya kókusztej néven ismert, enyhén opálos, fehérjében gazdag ital. A termések hosszú ideig úszhatnak a tengervízben, így feltételezik, hogy a kontinensek közötti elterjedésében ez a természetes út is szerepet játszhatott. A lehámozott és kettéhasított kőmagot napon szárítják, és utána kifejtik a fehér táplálószövetet. Ez kopra néven kerül a kereskedelembe. Ebből kókuszzsír, őrlemények, szappan- és műanyaggyártási alapanyagok készülnek. A növény minden részét felhasználják; törzse és levele építőanyag, rostjából szőnyegek, kötelek készülnek, a csontos termésfalból dísztárgyakat és használati eszközöket faragnak. A trópusi meleg tengerpartokon fejlődnek szépen. Magvetéssel szaporítják. 6—8 hónap alatt csírázik. A csemeték 10—11 éves korukban virágoznak először. A virágokból 9—11 hónap alatt fejlődnek ki a termések. Sült zsenge kókuszdió (kelapa bakar) Maláj útmenti sütődék (warong) kínálatából. Az éretlen kókuszdiókat vashordóban sütik majnem egy óra hosszat. A meleg kókuszlé állítólag nagyon egészséges, a puha húsa pedig könnyen kikanalazható. (A megérett kókuszdió levét rendszerint kiöntik.) III. India: coconut, narial Cocos nucifera L. Termése: csüngő, gyengén tompa élű, elliptikus vagy tojás alakú csontár, amely akár 30 x 18 cm nagyságú, 1 - 2,5 kg-os lehet. Az úgynevezett dió a termés gömbölyded kőmagja, amely érett állapotban kemény, fás-rostos, barna héjú, és mintegy 20 cm nagyságú. Az alapján 3 kör alakú csírapórust látunk, amelyekből csak az egyik marad olyan vékony falú, hogy a csíranövény átszakíthatja. A maghéj a nagyon kis embriót zárja körül, és egy nagy üreget, amelyet egészen az érésig speciális tápfolyadék, a kókuszvíz tölt ki, és amely kellemes, édeskés ízű. A kókuszvízből zsiradékok épülnek be az érés idején kialakuló táplálószövetbe, amely végül egy több mint 1 cm vastag, fehér, dióbélszerű réteget képez a héj belső falán. Ez a termés ehető része, a kókuszbél. Száraz állapotban 60-70% zsiradékot tartalmaz; kezdetben lágy, és csak a betakarítás és száradás után szilárdul meg, amikor a kókuszvíz lassan eltűnik. Visszamarad a levegővel töltött üreg, amely a diónak kitűnő úszóképességet kölcsönöz. A "diót" vastag, erősen rostos terméshús és egy bőrnemű, sima, kissé fényes, először zöld, érett állapotban sárgás vagy narancssárga kéreg veszi körül. A kérget és a rostos köpenyt rendszerint eltávolítják, mielőtt a kókusz a piacra kerülne. A kókuszdiók a virágok megtermékenyülése után 9-12 hónap alatt érnek be. Felhasználása: a kókuszpálma a Föld egyik legjelentősebb hasznos kultúrnövénye. A tápláló, ízletes kókuszbélt frissen fogyasztják, vagy szárítva és reszelve (kopra) fűszerként használják különféle ételekhez, süteményekhez és édességekhez. A vízbe áztatott és végül kipréselt kókuszbél az ún. kókusztej, amelyet Ázsiában ételekhez adnak, vagy tejport, pépet vagy keményített krémeket állítanak elő belőle. A zsiradékban gazdag bélből világszerte ismert étkezési zsírt préselnek. A fiatal termések ízletes, édes kókuszvize nagyon kedvelt üdítőitalt szolgáltat; közvetlenül a csúcsán felvágott, héjazatlan termésből isszák ki; Ázsiában főzéshez is használják. A kókuszpálma minden része értékesíthető. A termések rostos köpenyéből fonalat fonnak, amely kötél, takaró, háló, táska, ruhanemű, szőnyeg és sok más termék előállítására alkalmas. A kókuszolajat a test- és hajápolásban alkalmazzák; gyógyászati olajok és szappanok alapanyaga is. A "csontos" belső héját edényként használják. A pálmanedvből, amely a megvágott virágzatokból csepeg, pálmabort, arakot, ecetet, cukrot és szirupot állítanak elő. A kókuszpálma levelei és törzse építőanyag a trópusokon. kopra = sukha narial; khaman (desiccated coconut) egész kókuszdió = narial (coconut whole) kókusztej = narial ka doodh (coconut milk) “Ballari Coconut” Egészben, napon, a benne lévő kókuszlével együtt szárított kókuszdió. A lé a szárítás folyamán beszívódik a húsába, ettől különlegesen édes lesz. Félbe vágva kaparják ki a belét, reszelik vagy porítják, olyan, mintha cukrozott kopra lenne. IV. Thaiföld: ma-phrao Cocos nucifera L. Ma-phrao on = zsenge zöld kókuszdió A kókuszpálma feltehetően Polinéziából származik, de ma már a trópusi partvidékeken mindenütt elterjedt. A kókuszdió tulajdonképpen ennek a pálmának a magja. Ezt a magot egy vastag rostos burok veszi körül, amely az éréssel sárgára színeződik. Ezt a burkot eltávolítják, így e nélkül kerül Magyarországra a kókuszdió. A benne lévő folyadék nem az igazi ízletes kókusztej, mivel azt az éretlen, zöld kókuszban találhatjuk meg. A kókusz frissességének egyik jele, hogy megrázva érezhetjük belső folyadéktartalmát. Hűvös helyen 1-2 hónapig eláll. A kókuszdió egyik végén 3 csíranyílás található. Vásárláskor ezeket ellenőrizzük, hogy ne legyenek lyukasak és penészesek. Ezeken a pontokon könnyen kifúrható, vagy nagyobb szöggel átlyukasztható a héj. Az így kapott lyukakon kifolyatjuk a kókusz levét. Ezután a kókuszt konyharuhába tekerjük, és kemény alátétre helyezve kalapáccsal feltörjük. A töredékekből kés segítségével kipattintgatjuk a fehér bélszövetet (copra). Ezen a bélszöveten barna hártya található, amit nem szükséges eltávolítani. Amennyiben csak később fogyasztjuk el a kókusz belső állományát, érdemes vízben, hűtött körülmények között tárolni (max. 1-2 nap), így elkerüljük a kiszáradását.Kókusz A kókuszpálma feltehetően Polinéziából származik, de ma már a trópusi partvidékeken mindenütt elterjedt. A kókuszdió tulajdonképpen ennek a pálmának a magja. Ezt a magot egy vastag rostos burok veszi körül, amely az éréssel sárgára színeződik. Ezt a burkot eltávolítják, így e nélkül kerül Magyarországra a kókuszdió. A benne lévő lé nem az igaz ízletes kókusztej, mivel az az éretlen, zöld kókuszban található. A kókuszdió egyik végén 3 csíranyílás található. Ezeken a pontokon könnyen kifúrható vagy nagyobb szöggel átlyukasztható a héj. Az így kapott lyukon kifolyatjuk a kókusz levét. Ezután a kókuszt konyharuhába tekerjük és kemény alátétre helyezve kalapáccsal feltörjük. A töredékekből kés segítségével kipattinthatjuk a fehér bélszövetet. Ezen a bélszöveten barna hártya található, amit rajta hagyhatunk.Származás Dél-Amerika trópusi területein, Sri Lankán és a Malá-jszigeteken őshonos növény. Elterjedését a vízáramlatok nagyban segítették és ahogy gyümölcsének fogyasztása egyre kedveltebb lett termesztését is sokfelé megkezdték. Ma Dél-Amerikában 34 faja található és így ők a világ legnagyobb exportőrei. Érdekesség Egy hindu népmonda szerint fogyasztása 99 féle baj gyógyítására alkalmas. Jellemzés A kókuszdió gyermekfej-nagyságú, külseje kezdetben szivacsos, rostos, hosszas, dinnyeforma. Színe fehér, aztán az érés során megbarnul és csontossá keményedik. Belseje eleinte édes folyadékot rejt (kókuszvíz), mely az érés előrehaladtával folyamatosan sűrűsödik és végül ebből alakul ki a gyümölcshús. A gyümölcs íze friss, enyhén dióra emlékeztető. Energitartalom 354 kcal, 1481 kJ/100 gramm Melyiket vásároljuk? A kókuszdiót általában még éretlenül indítják útnak Európába. Ha éretlen a dió, akkor belsejében akár liternyi kókuszvíz is lehet, ezt a diót nem érdemes még feltörni. Az optimális az ha a dió belseje még rejt egy kevés vizet, ekkor a hús ugyanis már elég vastag, de még nincs kiszáradva. Eltarthatóság, tárolás A már érett kókuszdió is 2-3 hétig megtartja magas élvezeti értékét, fontos azonban hogy szobahőmérsékleten tároljuk. Előkészítés Nos ha egész kókuszdiót veszünk, akkor először keressük meg a dió azon végét, mely három lyukat rejt. Ezek közül a legnagyobb egy hegyes késsel könnyen kimetszhető és így hozzájuthatunk a még benne lévő édes nedűhöz. Szúrjunk bele szívószálat, vagy csepegtessük pohárba a frissítő italt. A hús kimetszése, már egy kicsit több munkát igényel. Legegyszerűbb és legelegánsabb módja, ha egy fűrésszel vágjuk ketté a gyümölcsöt, egy másik megoldás, ha kalapáccsal próbáljuk meg feldarabolni a kemény héjat. Elkészítés, felhasználás A szárított kókuszt főleg süteményekhez használjuk. Ha frissen fogyasztjuk, tehetjük salátákba, de magában, főleg nyáron mennyei gyümölcs. A kókusztej, melyet gyakran összekevernek a kókuszvízzel nem más, mint a gyümölcshúsból nyert folyadék. Vitaminok, ásványok Tartalmaz magnéziumot, kimagasló mennyiségben kalciumot valamint cinket és vasat. Mindemellett igen fontos telítetlen zsírsav tartalma is, mely jelentősen csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét. Élettani hatások A magas kalcium tartalma miatt a tej mellett szokták ajánlani, a gyermekek étrendjébe való beillesztését, kiváló csonterősítő hatása miatt. Jótékony hatása és energiatartalma miatt lábadozó betegeknek is ajánlott.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!