Bejelentés




Warning: getimagesize(): corrupt JPEG data: 2 extraneous bytes before marker in /data/web/5mp/5mp/5mp.eu/web1.php on line 201
Állj a határnál, híven, régi jelkép igaztalan világban az igaz, tiltó szobraként,nyúlj el a küszöbre
FAJTÁM ÖRZŐJE,BÖLCS , MAGYAR KUVASZ. (KOSZTOLÁNYI DEZSŐ)

MENÜ










Hírek
NEMZETI KINCSÉ NYILVÁNÍTOTTÁK A KUVASZT

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az „őshonos” fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik. A régi magyar háziállatok az emberi munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is. Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos állataink ma is élő, eleven örökségünk. Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén a Magyar Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket. 1. Ennek szellemében a Magyar Országgyűlés a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé nyilvánítja. 2. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti. 3. A védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít. 4. A védett őshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány gazdasági jelentőséggel bír. 5. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék felülvizsgálatáról - legalább 5 évente - a Kormány gondoskodik. 6. A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben - nevükben és képi megjelenésükben - Magyarország szimbólumai. 7. Ez a határozat a közzétételét követő 15. napon lép hatályba. Melléklet a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozathoz SZARVASMARHAFÉLÉK Magyar szürke szarvasmarha Magyar tarka szarvasmarha Magyar bivaly JUH Fehér hortobágyi racka Fekete hortobágyi racka Gyimesi racka Cigája Cikta KECSKE Magyar (parlagi) kecske SERTÉS Szőke mangalica Fecskehasú mangalica Vörös mangalica TYÚKFÉLÉK Fehér magyar tyúk Sárga magyar tyúk Kendermagos magyar tyúk Fogolyszínű magyar tyúk Erdélyi kopasznyakú tyúk (fehér, fekete, kendermagos) PULYKA Rézpulyka Bronzpulyka LÚD Fodrostollú magyar lúd (fehér, szürke, tarka) Simatollú magyar lúd KACSA Magyar kacsa (fehér, tarka) GYÖNGYTYÚK Magyar gyöngytyúk (fehér, ezüst, tarka, kékesszürke) NYÚL Magyar óriás nyúl LÓ Gidrán Lipicai Kisbéri félvér Nóniusz Shagya-arab Furioso-North Star Hucul Magyar hidegvérű SZAMÁR Magyar (parlagi) szamár HAL Pontyok (attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga ponty, dinnyési tükrösponty, geleji nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty, balatoni sudár ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tőponty) Leső harcsa Tok-félék (sima tok, sőregtok, vágótok, viza) Sebes pisztráng KUTYA Komondor Kuvasz Mudi Puli Pumi Magyar agár Rövidszőrű magyar vizsla Drótszőrű magyar vizsla Erdélyi kopó GALAMB Alföldi buga galamb Alföldi (kőrösi) keringő Bácskai hosszúcsőrű keringő Bajai keringő Budapesti bíbic Budapesti magasröptű csapos keringő Budapesti magasröptű keringő Budapesti rövidcsőrű Budapesti tollaslábú gólyás Budapesti tükrös Ceglédi rövidcsőrű szívhátú Csepeli magasröptű hófehér keringő Debreceni pergő Dél-Bácskai keringő Egri kék keringő Hódmezővásárhelyi ernyőszemű keringő Kecskeméti keringő Kiskunfélegyházi keringő Kiskunfélegyházi simafejű keringő Komáromi bukó Magasröptű magyar deres Magyar begyes Magyar csirkegalamb Magyar díszposta Magyar óriás galamb Magyar szarkakeringő Makói magasszálló keringő Miskolci keringő Monori keringő Szegedi magasszálló Székesfehérvári bukó Szolnoki bagdetta Szolnoki keringő Szováti kék

tovább >>



EGY KIS IDŐ UTAZÁS

Őseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagytestű, határozott fellépésű védelmezője. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ősétől származnak. Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. A 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürkemarha-nyájakat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, többek között Nürnbergbe. A nyájak napi 20-25 kilométert tettek meg, s őrzésükre fáradhatatlan, mindig éber, bátor állatokra volt szükség. A hajcsárok a vásárokon nemcsak a marhákat adták el, hanem nagyon gyakran néhány kutyát is. Így előfordulhat, hogy ezek a példányok részt vettek a hasonló nyugat-európai fajták kialakulásában. A kuvaszok megbecsültségére jellemző, hogy Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben a kuvaszt mint kutyafajtát említi. A 19. században a szilaj állattartás megszűnésével megváltozott a kuvasz feladatköre is. Már nem a nyájakat védte a farkasoktól és a tolvajoktól, hanem a tanyákat, majorságokat. Ezért aztán életveszélyes volt éjszakákon a tanyák között kóborolni, hiszen a kuvasz a feladatteljesítés közben nem ismert kegyelmet. Az 20. század elején felébredt az érdeklődés a magyar pásztorkutyák iránt, így született meg Buzzi Géza tollából az első fajtaleírás 1905-ben. Megindult a tervszerű tenyésztés. Mivel az I. világháború után a kuvaszpopuláció legjava a határokon kívülre került, elsődleges cél akkor a mennyiségi szaporítás volt. Raisits Elemér vezetésével kezdődött meg a minőségi szelekció, és 1935-ben Anghi Csaba, Abonyi Lajos és Müller Iván kidolgozták a fajta standardját. A hazai állományt Erdélyből hozott egyedekkel javították fel. Az első fajtakiállítást 1931-ben Abaúj-Torna vármegyében tartották. A második világháború iszonyatos pusztítást végzett a kuvaszok között. A fosztogató katonák géppuskáinak először a gazda portáját, tulajdonát védő kutyák estek áldozatul. Ezért a világháború után szinte a semmiből kellett elindítani a színvonalas tenyésztést. Ebben vezető szerepet játszott a Gyapjúforgalmi Vállalat Kovács Antal által létrehozott Gyapjús nevű kennele, ahonnan hosszú ideig világhírű egyedek kerültek ki. A tenyésztést négy fajtatiszta kuvasszal az ötvenes évek elején kezdték, és szigorú szelekcióval érték el, hogy 1956-ban hódító útjukra indulhattak a Gyapjús kuvaszok. A világ minden kennelében felhasználták az innen kikerülő kutyákat. A leghíresebb Gyapjús kuvasz Gyapjús Gézengúz volt, aki a Belle és Sebastien filmsorozatban Belle szerepében világhírű filmsztár lett. A KÉPEKEN NOMÁD PÁSZTOR LAJBI-BÁRÓ






Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Szavazás







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!