"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve és én megnyugvást adok nektek!"
A legáltalánosabb életérzés mai világunkban a megfáradás. Bárkivel beszélgetünk, legyen az fiatal, vagy idős, terheket cipel a lelkében. Olyan tempóban éljük az életünket, hogy sokszor már nemcsak az idősek, hanem a fiatalok is belefáradnak testileg is, meg lelkileg is.
A fáradtság az egy természetes életérzés. Bárki, aki munkát végez,- ha örömmel is teszi- egyszer elfárad és pihenésre van szüksége. De a megfáradás az valami más, valami több, valami mélyebb. A megfáradás túlmutat a fizikai fáradtságon.
A megfáradt ember valamilyen terhet cipel, amitől szíve nehéz lesz és egész lénye nyugtalan. Hány ilyen embert ismerünk környezetünkből, vagy talán éppen mi is közéjük tartozunk! Milyen kimondhatatlan terheket kell cipelni egyik-másik embernek! Mennyi minden összegyűlik egy élet alatt, amit bizony hordozni kell! Hányszor látunk olyan terhet, amit a kiábrándultság érzése okoz az emberben.
Amikor valaki már nem hisz és nem reménykedik semmiben, amikor úgy gondolja céltalan és értelmetlen az élete. Cipeljük egy-egy elrontott családi élet keserűségét, egy-egy fiatalkori csalódást, egy testet, lelket romboló szenvedélyt, egy folytonos hazugságáradat terhét, vagy egy szűnni nem akaró gyász fájdalmát.
Jézus erre olyan egyszerűen és világosan mondja: "jöjjetek énhozzám-. Nem kioktat bennünket, hogy hogyan kellene élnünk, nem elmarasztal bennünket bűneink miatt, hanem halkan és szelíden magához hív. Úgy, mint amikor egy szülő kitárja a kezét és várja a sírva hozzá érkező gyermekét.
Milyen jó, hogy van kihez mennünk úgy, ahogy vagyunk. Nem kell megalázkodnunk, nem kell mentegetőznünk, mehetünk úgy, ahogy vagyunk. Milyen vigasztaló is volt, amikor gondoskodó szüleinkhez fordultunk egy-egy bánatunkkal, sérülésünkkel. Ugyanilyen gondoskodó és vigasztaló a mi Urunk is.
Merjünk hozzá fordulni! Menjünk oda szomorúságunkkal és Ő megnyugvást ad, menjünk oda életünk nehézségeivel és Ő segít a gondjainkban, menjünk oda sebeinkkel és Ő begyógyítja azokat! Tegyük meg ezt az egyszerű gyermeki lépést! Nem kell egyedül küzdenünk tovább, nem kell összeszorított foggal "kibírni- az életet, mert van, Aki vigasztalást és reménységet ígér nekünk. Őhozzá menjünk, ne máshoz. Sajnos mai világunk sok álmegoldást kínál, ideig-óráig tartó boldogságot, de igazi békességet és megnyugvást csak Isten adhat. Merjünk Hozzá futni fájdalmunkkal, terheinkkel, amíg halljuk az Úr szavát.
Torzót mutathat életed,
Hullhat fejedre durva vád,
Amíg hallod az Úr szavát
Az életedhez van remény.
Amíg hallod az Úr szavát,
Harcolnod, hinned érdemes,
Mert éjszakádnak vége lesz,
Hetedszer is fölkelsz azért.
Amíg hallod az Úr szavát,
Az Ő házához tartozol
Ha mindent el is tékozol
Szíved, szívére visszavár.
(Füle Lajos)
KIK VAGYUNK?
Keresztények vagyunk, akik hisszük és naponta megéljük, hogy élő hitünk és homoszexualitásunk, nem egy lehetetlen kombináció. Mi a honlap készítői mind aktív tagjai vagyunk protestáns gyülekezeteknek, ám nem tudjuk nyíltan vállalni másságunkat. Vannak köztünk, akik titokban, kapcsolatban élnek és mindezt hitükkel és Istennel való kapcsolatukkal összeegyeztethetőnek tartják.
Ezzel a honlappal egy keresztény virtuális közösség szeretnénk lenni, fontosnak tartjuk, hogy keresztény szemszögből pozitív üzenet is elhangzódjon!
Gondolkodásra hívunk minden kedves olvasót!
Sajnos név- és arcnélküliségünk miatt néhányan talán nem mernek bízni bennünk. Több dolog mellett az is közös velük, hogy még mi is indokolatlanul félünk, nem tartunk még ott, hogy teljes nyíltsággal bemutatkozzunk.
Keressük azokat, akik hasonló helyzetben vannak, és még túl nagy lépésnek találják, hogy személyes találkozókra elmenjenek. De azokat is várjuk akik ezt a lépést már megtették, vagy környezetükben baráti-, családi körükben ismernek valakit akit ez a kérdés érint. Szeretnénk egy helyett biztosítani, ahol tapasztalatainkat, élményeinket meg tudjuk osztani egymással!
Honlapunk mindenki számára nyitott!
Jó böngészést kívánunk oldalainkon, melyeket folyamatosan bővítünk. Véleményeket, kérdéseket is szívesen fogadunk. Továbbá keressük azokat, akik még nem tudják nyiltan vállalni a másságukat saját baráti ill. gyülekezeti körükben.
Szeretnénk egy helyett biztosítani, ahol tapasztalatainkat, élményeinket meg tudjuk osztani egymással!
Honlapunk mindenki számára nyitott!
Többen is jelezték, hogy még email címüket sem merik megadni, mert nem tudnak bízni egy névtelen honlapban. Sajnos még mi sem tartunk ott, hogy nyíltan vállalni tudjuk kik vagyunk, ezért indítottuk be a honlapot. Kizárólag segítő szándékkal.
Valamikor jó érzés olyan emberekkel beszélgetni akik ugyanazt tapasztalták és beszélni olyan dolgokról amit a környezet még nem ért meg..
Ha szeretnél tagja lenni levelező listánknak, vagy üzenni akarsz nekünk akkor küldj egy e-mailt:
protestansmelegek@yahoo.com
Református Egyház első hívatalos nyilatkozata
Ezt a nyilatkozatot megjelenése után egy rövid párbeszéd követte, melyben többek között az Öt Kenyér Egyesület kifejezte véleménykülönbségét, de úgy érezzük, hogy a nyilatkozat nem adott lehetőséget további dialógus a gyülekezeteken belül és kivül. Így sokunk számára csak az maradt, hogy ezek után még jobban próbáljuk titkunkat elrejteni.
A 2004. május 6. Magyarországi Református Egyház Zsinatának állásfoglalásában többek közt a következö olvasható: Ismeretes előttünk, hogy vannak embertársaink, akik öröklött, vagy szerzett hajlamként saját nemükhöz vonzódva képtelenek a teremtési rend szerinti házasságra. Magát a hajlamot erkölcsileg nem minősítjük. Ezen testvéreinket lelkigondozói tapintattal fogadjuk, mély emberi drámájukat megértéssel és diszkréten kezeljük. Őket az emberi méltóságot sértő, mindenfajta diszkriminatív magatartással szemben kötelességünk megvédelmezni.
Mivel azonban a homoszexuális gyakorlatot mind az Ó-, mind az Újszövetség elítéli, s azt a házasságtöréssel egyenlő súlyú bűnnek tekinti (3Móz.18;45. Róma 1,26k), ezért egyházunk az ilyen kapcsolatokat elfogadni nem tudja, ezek egyházi megáldását lehetetlennek tartja.
Mindezekből az is következik, hogy az ilyen életvitel vagy annak propagálása a lelkipásztori és vallástanári hivatással, valamint az e hivatásokra felkészítő képzéssel és mindennemű egyházi szolgálattal összeegyeztethetetlen.
A házasság és a család védelme érdekében egyházunk kötelessége tiltakozni az ellen is, ha a törvényhozás a házassággal azonos értékűnek kívánja tekinteni a homofil párok együttélését, lehetővé téve számukra gyermekek örökbe fogadását.
E tekintetben a magyar Alkotmánybíróság házassági értékeket védő állásfoglalásával (14/1995. (III. 13.) AB határozat, Magyar Közlöny 1995/20 (III.13.)) és a jelen hatályos családjogi törvény vonatkozó rendelkezéseivel (A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. sz. törvény 10. §) értünk egyet.
Forrás: Református nyilatkozat
Valamikor jó érzés olyan emberekkel beszélgetni akik ugyanazt tapasztalták és beszélni olyan dolgokról amit a környezet még nem ért meg..