Bejelentés



A fehérgyarmati Szent Péter és Pál Római Katolikus Egyházközség honlapja

MENÜ










Történelmünk

Műemlék templomunk Fehérgyarmat város központjában található.
Egyházközségünkről az első feljegyzés 1334-ből származik, amikor „egyházának papja” 6 garas pápai tizedet fizetett. 1418-ban lett mezőváros Fehérgyarmatból. Az 1400-as évek közepén építették fel gótikus stílusban azt a templomot, amely Fehérgyarmat nevezetessége lett gótikus tornyával és főkapujával.
1550 körül a templomot a kálvinisták vették birtokukba. Kevés katolikus tartotta meg a hitét. (1696-ban pl. 14 (!) római katolikus egyháztagot számláltak a városban.)
1673 körül II. Rákóczi György özvegye, a katolikus hitre áttért Báthory Zsófia visszaadta a katolikusoknak a templomot, és a plébániát, de az alig 50 év után visszakerült a kálvinisták tulajdonába: Báthory Zsófia halála után is a Rákócziak tulajdonában maradt a templom és a plébánia, és Zrínyi Ilona Thökölyvel kötött házassága révén szinte nászajándékként kerültek vissza a reformátusok kezébe. A Kállay család kérsemjéni házi káplánja, P. Deák Ádám járt át istentiszteletet tartani. 1740-ben Kelemen Didák minorita szerzetes kiharcolta a település vezetőinél -gróf Károlyi Sándor közbenjárására, hogy katolikus kápolna épülhessen Fehérgyarmaton, ez a kis kápolna fából épült, és kilenc év múlva leégett.
1750-ben Komáromy János egri őrkanonok alapítványt tett a plébánia és az iskolamester javára, de a pap csak saját lakószobájába tudott misézni, a templom ugyanis a reformátusoké volt. Ekkor építettek fel egy kis katolikus fatemplomot, amely 15 év múlva leégett. Ezután Károlyi földesúr a magánkápolnáját bocsátotta a katolikus hívek rendelkezésére, és házat ígért arra az esetre, ha a plébánost visszahelyezik. 1750-ben Eszterházy püspök visszaállította a plébániát. Az első plébános Boldvai Mihály volt, aki saját szobájában misézett, de az 1765-ben leégett.
Mivel a templom még mindig református kézen volt, így a kis katolikus közösség 1771-ben egy kis, fatornyos templomot épített magának, amit felváltott később egy téglából épült templom. 1773-ban Kotucs Mihály plébános kezdte meg működését, de még ebben az évben leégett a plébánia, amelyet 1775-ben építettek újjá. A plébánia 1814-ben újra leégett, ekkor a károlyi család saját városi házukat adományozta az egyház részére, amely az úgynevezett Sámuel telken állt, ezt az épületet újították fel, és építették át 1816-ban, mely ma is plébániaként működik, ekkor adományozott a Károlyi és a Kállay család és más főúri családok , több mint száz hold szántóföldet, 25 hold legelőt és nem ismert méretű erdőt, a fehérgyarmati katolikus egyház javára, hogy a plébános és a káplán státuszának megfelelő módon tudjon élni. Ebben az időben a katolikus hívek létszáma Fehérgyarmaton és környékén megközelíti a kétszáz főt, a sok szórványban élő katolikus tette indokolttá a káplán bevezetését egyházközségünkben.
1812-ben Klobusiczky Péter (1752. június 26, Fehérgyarmat – 1843. július 2, Kalocsa) szatmári püspök, később kalocsai érsek testvérével Györggyel, a nagyváradi kanonokkal saját költségen új, katolikus templom építését kezdeményezte, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére Klobusiczky Péter püspök szentelt fel 1816. szeptember 25-én. A templom hozzáértők szerint késő barokk stílben épült.
A püspök adományozta templomunk számára a főoltárképet, a bécsi származású Mauer festményét, valamint Szintén a püspök úr adománya voltak a harangok is. Ő vásárolta meg a templom körüli teleket és építette fel a kéttantermes iskolát és a kántortanító részére a szolgálati lakást, és a hitéleti alapból vásárolt földet a kántortanító járandóságának fedezésére. Nagy érdeme a püspöknek, hogy az 1816-ban kitört nagy éhínség idején /melyről sok helyen még ma is tanúskodnak az ínségdombok/ saját, és egyházmegyéje vagyonát arra használta fel, hogy püspöksége területén senki ne haljon éhen, amikor elfogytak gazdasági lehetőségei akkor hiteleket vett fel saját birtokaira, és csak kalocsai érsek korában tudott megszabadulni ezektől az adósságaitól, az emberek már életében szentként tisztelték személyét, feljegyezték hogy kilencven évesen még az Úrnapi körmeneten ő vitte Kalocsa utcáin a nehéz Úrmutatót, és haláláig megőrizte szellemi frissességét. Testvére Klobusiczky György építettet egy három bolthelységből és egy lakásból álló épületet, amelynek bérleti díját a templom fenntartására kellett fordítani. Nem szabad kihagyni az adományozók sorából azt a szabómestert sem aki egész vagyonát hagyta a katolikus egyházra amely százötven arany forintot tett ki, háza pedig a későbbi időben a harangozónak lett szolgálati lakása. 1948-ban a fehérgyarmati kerület papsága haladó szellemű gyűlést tartott a templomban.
A szabadságharc leverése után kolerajárvány ütötte fel a fejét a vidékünkön, mely a város lakosságát megtizedelte. Hajnau tábornok a kényszernyugdíjazása után nagyszekeresi és kisszekeresi vásárolt birtokára vonult vissza és szentmisére ebbe a templomba járt, a hívek igen hideg és elutasító magatartással voltak felé, de a későbbiekben elfogadták, hogy templomba járni mindenkinek kötelesség és lehetőség, akkor enyhültek egy kicsit felé, amikor a Bach rendszer alatt a tiltás ellenére magyaros ruhában kezdett járni, és hangot is adott az elégedetlenségének a visszaélések miatt. A kiegyezés után két plébános is ország -gyűlési követe volt ennek a vidéknek.
Az egy manuálos, 5 regiszteres orgonát (1/5 m/r, Opus 717.), melyet Riger Ottó és testvére családi és királyi udvari orgonagyára épített 1899-ben. 1908-ig négyszer is tűzvész pusztított a templomban: 1872-ben, 1895-ben, 1900. május 25-én, amikor a tornyot, a tetőzetet és a harangokat is elpusztította, a káplán hősiességének köszönhető, hogy a tűzvész az orgonát nem pusztította el. 1908-ban földrengés rongálta meg a templomot. Az utolsó tűzvész,1911-ben.volt, tűzvészek után emberi összefogással mindig sikerült helyreállítani, ekkor pusztul el a Mauer festmény és a református egyház példátlan összefogással segített a templom felújításában, és az akkori kor leghíresebb művészével Vastagh Györggyel festették az oltárképünket, mely a régihez hasomlóan Péter és Pál apostolokat ábrázolják. / a kép különlegessége, hogy a fő alak Szent Pál apostol lett/ A templom eredeti berendezéséből érdemes megemlíteni a copf stílusú tabernákulumot amely az ajtó melletti fülkében található, és a klasszicista stílusú keresztelőkutat amely a szentélyben található. Védett szobrunk a Nepomuki Szent János szobor, amely az 1800-as évek legelejéről való, amelynek másolata a templom mellett található./az eredeti a templomban/ A 37,6 cm átmérőjű harangot Thury János és fia öntötte Budapesten 1901-ben, a többit pedig Szlezák László 1922-ben, ma három harang lakik a toronyban.
A templomon 1926-ban teljes külső, 1936-ban pedig teljes belső felújítást végeztek.
A második világháború után 1959-ben kapott új külső vakolatot a templom.
Az 1970-es év tiszai árvize a Szamos folyóra is kihatott, mely Nábrád -Panyola között átszakítva a gátat tengerré változtatta a vidéket, és a templomunkat is megrongálta, melyet jellemzett, hogy a fal két méter magasságig föl volt vizesedve. Az új liturgikus tér kialakítása 1970-ben történt Ritli Gyula plébános idején, ekkor szembemiséző oltár lett elhelyezve vörös- márványból a szentélyben.
A templomot legutóbb az idén 2008-ban renováltuk, amelyhez a támogatást a Pénzügyminisztériumi külön alapból kaptuk az Oktatási és kulturális Minisztérium pályázati forrása alapján, illetve a hívek nagylelkű támogatásával, tavasszal külső, belső festést kapott (kivéve: mennyezet), víztelenítették, falátvágással, és utólagos szigeteléssel új nyílászárók lettek felszerelve, vizesblokk lett kialakítva, le lett cserélve a villamoshálózat, és energiatakarékos világítás lett felszerelve, megújult a kórusfeljáró, és a teljes sekrestye, a templom előtt pedig térkő került elhelyezésre. Új ambó (felolvasó állvány), és új zászlók lettek vásárolva, és a gyertyatartók is le lettek aranyozva. A régi és dohos gyóntatószék helyett, melyben a gyóntatás, és a gyónás is penitenciának számított, új gyóntatóhelység lett kialakítva. Restaurálva lett az Isten szeme is mely a papi szedilé felett lett elhelyezve. Sikerült felújítani a padokat és a térdeplőket is. A felújítások 18millióba kerültek, a pályázaton 9,2milliót, püspök atyánktól 3milliót adományba, 1 milliót kölcsön kaptunk/amivel még tartozunk mind a mai napig/ a többi megtakarításból és adományból jött össze. A RÓMAI KATOLIKUSOK SZÁMA FEHÉRGYARMATON NEM ÉRI EL A 650 -FŐT.

Templomunk ékessége a Árpád-házi Szent Erzsébet koponyaereklye, mely Viterbóból való. És nagyon szép a Lourdes-i barlang, amelyet a báró Kölcsei Kende család adományozott templomunknak. A templom szobrai: Szent Teréz, Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve, Nepomuki Szent János Templomunk egyéb régi tárgyai Jánkmajtison tekinthetők meg az egyháztörténeti gyűjteményben.

Fíliáink száma történelmünk folyamán többször változott, jelenleg a következő fíliák tartoznak hozzánk: Kölcse, Jánkmajtis, Penyige, Győrtelek, Darnó, Kisnamény, Nagyszekeres, Cégénydányád, Fülpösdaróc,

Fennhatóságilag egyházközségünkhöz tartoznak: Panyola, Nábrád, Kérsemjén, Kisar, Tivadar, Tunyogmatolcs, Géberjén, Ököritófülpös, Mánd, Fülesd, Sonkád, Tiszabecs, Uszka, Magosliget, Vámosoroszi, Gyügye, Szamosújlak, Szamossályi, Hermánszeg, Kisszekeres, Nemesborzova, Milota, Tiszacsécse.

Plébánosaink:
•1750: Moldvay Mihály
•1760: Tóth István
•1773: Kotucs István
•1774: Molnár József
•1782: Mursics Pál
•1805: Dózsa Antal
•1811: Verzár György
•1814: Hámborszky János
•1825: Pap-Szurovics Antal
•1835: Varga István
•1845: Gyöngyössy György
•1846: Haraszty Pál
•1854: Újhelyi Lajos
•1858: Vagner Antal
•1874: Rátz Pál
•1882: Erdőssy Ervin, Gáspárdy Rudolf
•1902: Vanyek Ferenc
•1921: Erdélyi Lajos
•1925: Bart Mihály
•1946: Melau Ferenc
•1947: Gyulai Mihály
•1953: Nádasdi László
•1955: Luczky Ferenc
•1958: Leszó Károly
• 1961: Ritli Gyula
•1977-2002: Tircsi István
.2002-2013: Ruszki Gábor
.2013-tól: Bökő Péter
Segédlelkészek az utóbbi időben: o 1951-1953: dr. Cserháti István o 1959: dr. Miklós Dezső o 1960-1961: dr. Szabó György o 1962-1964: Krózser István o 1964-től: Bocsor László o 1976-1991: Marosi Balázs o 1991-1994: Szováti Tamás o 1994-1996: Bodnár Imre o 1996-1998: lengyel minorita szerzetes o 1998-2001: Marku János o 2001-2002: Lupsa Tamás










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!