Bejelentés



DR. PUSZTAI ZOLTÁN orvos-természetgyógyász honlapja
Holisztikus jellegű tanácsadás orvosi és természetgyógyászati alapokon!

MENÜ


Keresés a honlapon



Petefészek betegségek

Petefészek ciszta – ovarium cysta



A belső női nemi szervek közül a petefészek (latinul: ovarium) páros hasűri szerv, mely mindkét oldalon a medencefal és a méh között helyezkedik el. A nemi teljesség korában kb. 1,5x3x4 centiméteres, mandula alakú szerv, melynek feladata kettős:

1. A petefészek a női hormonok termelődésének legfontosabb helye. Számos hormon termelődik itt, közülük a női nemi jegyek kifejlődésében, a női nemiség és biológiai egyensúly fenntartásában az ösztrogéneknek van a legfontosabb szerepe. A gyermekkor elmúltával az ösztrogénszint emelkedésének köszönhető a nemi fejlődés megindulása, különös tekintettel az emlők fejlődésére. A változókor tünetei pedig a hormontermelés csökkentésével függnek össze. Emellett a menstruációs ciklus második felében a sárgatest hormont termeli (progeszteron), melynek megfelelő szintje elengedhetetlen az egészséges fogamzáshoz és a megtermékenyült petesejt beágyazódásához.

2. Ugyanilyen fontos funkciója a nemi teljesség korában a petefészekben - rendszeres ciklus mellett 28 naponta - bekövetkező tüszőérés. Ebből származik a petefészek latin neve is: ovum = tojás, petesejt. A menstruációs ciklus 14. napja körül bekövetkező tüszőrepedés teremti meg a megtermékenyülés legfontosabb feltételét.

A ciszta szó a görög kystis = hólyag, tömlő kifejezésből származik, és legtöbbször folyadékkal telt, hártyával, vagy vaskosabb fallal körülvett képletet jelent. Az ováriumokban gyakori elváltozás. A petefészek ciszta összefoglaló kifejezés, és igen sokféle formát takar.
Lehet vékony és vastag falú, egy- és többrekeszes típusa. Üregének tartalma szintén változatos lehet.

A ciszták kialakulásának több lehetséges magyarázata van, pontos oka azonban nem ismert. Gyakran a tüszőérés folyamatában a tüszőrepedés elmarad, a benne lévő folyadék (savó) tovább szaporodik, s így jön létre a funkcionális ciszták döntő többsége. Endometriózis kapcsán is kialakulhat a petefészekben menstruációs vérhez hasonló folyadékkal telt tömlő. A petefészek állományában, a magzatfejlődés korában betokolódott rendellenes sejtmaradványokból létrejöhet egy ún. dermoid ciszta is, amely különféle szöveti elemeket – haj, szőr, fog, stb. – tartalmazhat. Ezek eltávolítása műtétet tesz szükségessé. Szerencsére a fiatal- és termékeny korban jelentkező petefészek tömlők döntő többsége jóindulatú. Lényegesen nagyobb a rosszindulatúság veszélye a változókor után.

A jóindulatú ciszták kialakulásában alkati tényezők, illetve a petefészket stimuláló magasabb hormonszintek is szerepet játszhatnak.
A rosszindulatú folyamatok kialakulásának hátterében a felborult ösztrogén/progeszteron arány és a káros földsugárzások hatása mellett gyakran öröklött, betegségre hajlamosító genetikai tényezők, illetve helytelen életvitelből, egészségtelen életmódból adódó rizikófaktorok (dohányzás, alkohol, stressz, kemikáliák, stb.) állnak.

A kisebb petefészek ciszták legtöbbször tünetmentesek, semmilyen panaszt nem okoznak, és csak a nőgyógyászati szűrővizsgálat, vagy egyéb okból elvégzett ultrahang vizsgálat során kerülnek felismerésre. Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot ma már legtöbbször hüvelyen keresztül végeznek. Megfelelő jártassággal rendelkező szakember ilyen módon nagy biztonsággal tud nyilatkozni a belső nemi szervek állapotáról, az esetleges eltérésekről. A nem nőgyógyászati jellegű ultrahangvizsgálat (melyet legtöbbször belgyógyász vagy sebész, családorvos kér) legtöbbször hason keresztül történik. Ennek kapcsán többször találnak 2-3 centiméteres, apró tömlőket a petefészekben. Ezeknek legtöbbször semmilyen jelentősége nincs, az elvégzett nőgyógyászati vizsgálat alapján tennivalót általában nem igényelnek.

A nagyobb ciszták feszülést, a környező szervek nyomását, ezáltal fájdalmat okozhatnak. Az alhasi fájdalom fokozódhat mozgásra, jelentkezhet közösülés közben. Szintén előfordulhat vérzészavar, melyet a tömlő hormontartalma okozhat. A fájdalom mértéke nem feltétlenül arányos a ciszta nagyságával. Időnként a ciszták megnagyobbodnak, bevérzések keletkezhetnek bennük, esetleg a tömlő megcsavarodik. Ez utóbbi akár igen heves, késszúrásszerű fájdalmat okozhat. Bizonyos esetekben a tömlők megrepednek, tartalmuk a hasüregbe kerül. Ez átmenetileg kisebb alhasi görcsöt, fájdalmat okozhat, azonban a folyadék az esetek döntő többségében szövődményt nem okoz, a hasüregből nyomtalanul felszívódik.
Rosszindulatú folyamat esetén a hasüregben nagy mennyiségű folyadék gyűlhet meg, ami elődomborítja a hasfalat, ezt nevezzük szaknyelven ascites-nek.

A beteg életkora, panaszai, a tapintásos és az ultrahang vizsgálatokkal (UH) nyert információk alapján mérlegelhető a ciszta jó- vagy rosszindulatú természete. Ebben segítségünkre lehetnek egyes, vérvétellel nyerhető laborértékek, az ún. tumormarkerek is. További jelentős segítséget tud nyújtani a döntésben a Somatoinfra (ejtsd: szomatoinfra ) vizsgálat. A jó- vagy rosszindulatú jelleg, valamint a betegség pontos típusa véglegesen csak az elváltozásból vett szövet-, illetve sejtminta vizsgálatával állapítható meg.

Az egyszerű, jóindulatú ciszták rendszerint egy-két menstruációs ciklust követően spontán eltűnnek. Beavatkozásra általában nincs szükség. A különböző jóindulatú ciszták kialakulásának a hátterében sokszor kimutatható a szervezetben felborult ösztrogén-progeszteron egyensúly is. Ebből logikusan következik, hogy a progeszteron alkalmazásával elérhetjük azt, hogy a mérleg nyelve fokozatosan visszabillenjen, azaz az egyensúly újra helyreálljon. Onnantól, hogy az egyensúly helyreállt, az ösztrogén-dominancia által előidézett tünetek és betegségek fokozatosan elkezdenek enyhülni, visszahúzódni, majd elmúlni. Ehhez azonban kizárólag természetes alapú progeszteron készítmény alkalmazása jön csak szóba, erre a célra szintetikus progesztinek alkalmazása nem ugyanaz, sőt veszélyes is lehet! Ezzel kapcsolatban bővebben tud tájékozódni a következő: http://www.termeszetesprogeszteron.org/ weboldalon!
A természetes progeszteron tartalmú kezeléssel elébe mehetünk ezen tipusú ciszták ismételt kialakulásának!


Amennyiben a ciszta hónapokig észlelhető, 5 cm-nél nagyobb az átmérője, szöveti elemeket tartalmaz, vagy ultrahang illetve Somatoinfra vizsgálat során kóros – rosszindulatú folyamatra jellemző – eredményt kapunk, műtéti eltávolítása jelenti a szokásos protokollt.
Bizonyos esetekben a ciszták rövid vénás altatásban a hüvelyen keresztül megpungálhatók, a belsejükben lévő folyadék leszívható. Sejtvizsgálat során megállapítható a ciszta jó- vagy rosszindulatú természete, amely a további megfelelő kezelési mód megválasztásában segíthet.

A jóindulatú ciszták műtéte hastükrözéssel a legkorszerűbb. A beavatkozás során megpróbálják kihámozni a cisztát a petefészek állományából úgy, hogy minél kevesebb működő, egészséges petefészekszövet kerüljön eltávolításra. Amennyiben ez műtéttechnikai szempontból nem lehetséges, akkor sajnos az egész petefészket ki kell venni.

Léteznek egyéb alternatív gyógyítási lehetőségek is, amelyek segítségével sok esetben megoldhatóak a petefészek ciszták műtét nélkül. Fontos azonban a kezelés elkezdése előtt pontosan tisztázni a betegség jellegét, eldönteni hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozással állunk-e szemben. Ebben a kérdésben az egyik legnagyobb segítséget – az ultrahang diagnosztika és a daganatjelzők vérszintje mellett - a Somatoinfra vizsgálat tudja nyújtani. Ezen módszerekről további információ személyesen kérhető a rendeléseken.

Tekintettel a ciszták sokféleségére, bizonytalan eredetére és viselkedésére, igazolt petefészek ciszta esetén a rendszeres kontrollvizsgálat elengedhetetlen.

A petefészek ciszták kialakulásának megelőzésében szintén nagy segítséget tudnak nyújtani a természetgyógyászati módszerek. Emellett tény, hogy az orális fogamzásgátló tabletták alkalmazása csökkenti egyes jó- és rosszindulatú cisztatípusok előfordulási gyakoriságát. Ugyanakkor meg kell itt jegyezni, hogy a fogamzásgátló tabletták szedésével a ciszták kialakulását okozó hormonális eltérések nem lesznek meggyógyítva; csupán a tünet elnyomásáról van ez esetben szó! Ebből következően a test többi területén lévő eltéréseket a fogamzásgátlók szedésével nem tudjuk befolyásolni és az esetleges betegségek kialakulását sem megelőzni (pl. mellciszták, melldaganatok, miómák stb.)! A ciszták, illetve rosszindulatú petefészek elváltozások gyakran családi halmozódást mutatnak, ezért a terhelt családok tagjainál a rendszeres, célzott nőgyógyászati szűrővizsgálat rendkívül fontos.



Jobb oldali petefészekrák











Jobb oldali petefészekrák csípő-csonthártyai áttéttel











Jobb oldali petefészekrák parametrium érintettséggel














Petefészek rák – ovarium carcinoma


--- lásd még a "Daganatok kimutatása" menüpontot! ---

A petefészek rák az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat a hölgyek körében. A nőgyógyászati malignómák egynegyedét teszi ki, viszont a vezető helyet foglalja el a halálozási statisztikában a nőgyógyászati daganatok között. Nehéz a felismerése, és sokszor akkor már áttétet is adott más szervek, szövetek irányába. Az ötvenes, hatvanas éveikben járó hölgyek betegsége elsősorban. Az orvostudomány mai álláspontja szerint a betegség kialakulásának az oka nem ismert, bár összefüggés mutatható ki a peteérések számával: miszerint minél több peteérése volt egy nőnek az élete folyamán, annál nagyobb veszélynek van kitéve. Azt viszont tudjuk, hogy a petefészkek rosszindulatú daganatainak a kialakulásában és fennmaradásában jeletős szereppel bírhat a szervezetben felborult ösztrogén-progeszteron egyensúly. Ebből logikusan következik, hogy a progeszteron alkalmazásával elérhetjük azt, hogy a mérleg nyelve fokozatosan visszabillenjen, azaz az egyensúly újra helyreálljon. Onnantól, hogy az egyensúly helyreállt, az ösztrogén-dominancia által előidézett tünetek és betegségek fokozatosan elkezdenek enyhülni, visszahúzódni, majd elmúlni. Ehhez azonban kizárólag természetes alapú progeszteron készítmény alkalmazása jön csak szóba, erre a célra szintetikus progesztinek alkalmazása nem ugyanaz, sőt veszélyes is lehet! Ezzel kapcsolatban bővebben tud tájékozódni a következő: http://www.termeszetesprogeszteron.org/ weboldalon!
Ezen túl vannak olyan rosszindulatú petefészek daganatok, amelyeknél genetikai faktorok is valószínűsíthetők a kialakulásukban. Más típusánál a mumpsz vírus szerepe is felmerül az okok között.

Ezekből is látható, hogy igen sokféle szövettani típusa van: hám eredetűek, csírasejt eredetűek, ivarléc- és stróma tumorok. Felismert daganat esetén a túlélés a daganatsejt differenciáltsági fokától függ: ez határozza meg ugyanis a rosszindulatúság mértékét, és a kezelés sikerességére is utal. Azt mondhatjuk, hogy a petefészek rák átlagos 5 éves túlélése 25-30%. A rákmegelőző állapotban felismerve és gyógyítva az átlagos 5 éves túlélés 90 %.

A petefészek rák elsődleges gyógymódja a műtét, még „operálhatatlan” esetekben is meg kell próbálni csökkenteni a daganat össztömegét. A csepleszt is a műtét során csonkolni kell. Az un. postoperatív kezelést pedig a pontos szövettani típus dönti el. Ilyenkor a leggyakoribb kezelési mód a kemoterápia: daganatellenes gyógyszerek adása. Sajnos ezek számos súlyos, és sok kellemetlenséggel járó mellékhatással bírnak. Több esetben előfordult, hogy éppen a súlyos mellékhatások miatt kellett a kemoterápiát megszakítani. Néhány esetben még további lépésként szükség lehet sugárkezelésre is.

Ma már ezen hölgyek számára is rendelkezésre állnak az alternatív gyógyítás különböző módszerei, melyek segítségével sok esetben sikerrel kezelhetők (a mellékhatásokkal bíró kemoterápia és sugárkezelés elkerülésével) ezek a betegségek is. Ezen módszerekről további információ személyesen kérhető a rendeléseken. Nagyméretű vagy áttétes daganat esetén sokszor célszerű a műtétet előbb elvégezni, és utána azonnal elkezdeni az alternatív gyógyítás különböző módjait. Természetesen a mérlegelés, illetve a döntés mindig a betegé, amihez mi csak segítséget nyújthatunk.

Kimutatott petefészek rák esetén az alternatív gyógyítással párhuzamosan, illetve a kezelés végén mindenféleképpen javasolt a rosszindulatú folyamat nyomon követése, melyhez a következő vizsgálatok állnak rendelkezésre: ultrahang, Somatoinfra , vérvétel (daganat jelzők), adott esetben CT/MRI vagy esetleg PET CT.

A petefészek daganatok igen nagy változatossága miatt egységes, minden helyzetben használható megoldást nem lehet adni. Véleményem szerint nem szabad pálcát törni egyik kezelési vonal felett sem. A módszerek ismeretében egyénre szabottan javasolhatjuk a betegnek a várhatóan legsikeresebb, ugyanakkor a lehető legkevesebb mellékhatással járó gyógymódot.



"Emlékszünk rá, hogy az elektromosságot és a láthatatlan hullámokat milyen mértékben kinevették annak idején? Az emberről való tudásunk hasonlóan gyerekcipőben jár." Albert Einstein



------------------------------------------- Minden jog fenntartva! -------------------------------------------