Bejelentés



székelyek a világhálón
a ser nem ital, az asszon nem ember, sa medve nem játékö

MENÜ












Csaba királyfi a székelyek legendás vezére. Életére vonatkozó megbízható adatokkal nem rendelkezünk, élete a legendák, és mondák ködébe vész. Néhány elmélet szerint nem is egy, hanem legalább három, időben egymástól távol eső személy összemosásából keletkezett. Az egyik legenda szerint a Balkánról vezette Magyarország területére 3000 fős népet. A székely nép eredettörténete szorosan kötődik Csaba királyfihoz.
.
.
Legenda
.
Attila halálát követően Attila két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15000 hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A harcokban sokan meghaltak, a megmaradt hunok, közel 3000-en Csigle mezején telepedtek le, Csaba királyfi utasítására. Mivel féltek a további támadásoktól már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.
.
Később szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak és csoda történt. A Hadak Útján (ma Tejút), az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe.
.
.
Elméletek
.
Több elmélet létezik, amely Csaba királyfi személyének azonosítását, létezését kívánja igazolni, illetve cáfolni.
.
Három személy
.
A „három személy” elmélet szerint Csaba királyfi legendás személye, három ténylegesen élt személy összemosódásából jött létre.
.
Irnik, Attila hun király legkisebb fia (V. század)
.
Attila halála (453) után, a Hun Birodalom keleti végeire menekült (Levédia, Etelköz). Irnik újjászervezte a Fekete-tenger melléki hunokat. Ez lett a későbbi Onogur (előbolgár) Birodalom alapja.
.
Kuber, Kovrat onogur kagán fia (VII. század)
.
Isz. 665-ben a támadó kazárok szétverték azt az Onogur Birodalmat amelyet még Irnik alapított. Kovrat Irnik leszármazottja volt. Az onogur nép ekkor négy részre szakadt, Kovrat kagán négy fia vezetésével. A legkisebbik fiú, Kuber és népe a szövetséges Avar Birodalomba költöztek be, a Kárpát-medencébe 677-ben. Kuber később részt vett az egyik avar trónkövetelő felkelésében, emiatt menekülnie kellett. Mivel édesanyja bizánci hercegnő volt, a Bizánci Birodalomban telepedett le. Kuber beköltözése alkotja László Gyula „Kettős honfoglalás” elméletének alapjait. Az avarok Kuber népét a Tiszától keletre, a mai Erdély területén telepítették le.
.
Csaba, magyar vezér, valószínűleg a jenő törzs vezetője (X. század)
.
Egyes kutatóink szerint Zolta halálát követően hatalmi harcok kezdődtek fia Taksony herceg és Fajsz között. A harcok után a két fél megállapodott a hatalom megosztásáról, viszont Csabának menekülnie kellett, Bizáncban keresett menedéket. A vezér későbbi visszatérésére számítva „Csaba népe” – a jenő törzs, főleg a nők, gyermekek és öregek – menedéket kerestek Békés vármegyében. A korábbi Kuber és Csaba népei összeolvadtak és belőlük alakult ki a későbbi székely nép.
.
Ismeretes egy mondás a székelyek között: „Akkor gyere haza, mikor Csaba Görögországból!” jelentése: soha.
.
Moór Elemér szerint
.
Moór Elemér nyelvtudósként közelítette meg a témát. Azt vizsgálta, hogy tényleg Csaba vezette-e a székelyeket a Kárpát-medencébe. Tanulmányában hivatkozik Anonymusra, akinél előfordul a „sobamogera” kifejezés, mely egy magyar népcsoportot jelöl. Moór szerint a „soba” megfelel a Csabának. Moór szerint itt „sobamogera” azt jelenti „Csaba népe”.
.
Kézai Simon krónikájában szintén megemlékezik Csabáról, aki „Chaba”-ként említi a legendás alakot. De megjelenik Aventinus művében is „Schaba”-ként.
.
Moór szerint ez azt jelenti, hogy bár létező személyről van szó, a Balkánra vetődött magyarokat már nem kellett Csabának vezetnie ahhoz, hogy őket „sobamogerának” nevezzék, Csaba népe ugyanis korábban is elneveződhetett a legendás vezérről.
.
Dümmerth Dezső szerint
.
Dümmerth Dezső szerint csak a székelyeknél maradt fenn a Csaba-monda, ebből következtetve cáfolja, hogy Csaba Attila hun király egyik fia lett volna. Ugyanakkor azt elismeri, hogy a történeti hagyomány szerint Attila egyik fia visszament Szkítiába.
.
A népi hagyomány valós magja annyi lehet, hogy Csaba talán egy hun vagy hasonló király legifjabb fia volt, aki Pannóniából bizánci területre ment, s innét nem tért vissza. Szerinte egy hibás királylistán alapuló tévedésről van szó, amikor Álmos vezért – Attilával összekötendő – Csaba leszármazottjának tekintették. Ekkor ugyanis Csabának a VII. században vagy korábban kellett volna élnie.
.
Az óbolgár királylistákon szintén Attilától eredezteti az óbolgár kánokat. Dümmerth szerint ebből adódik a bolgár és a hun uralkodók keveredése, valamint ezen népek együttéléséből a Csaba-legendárium megjelenése.
.
Csaba talán nem volt más, mint Álmos vezér nagybátyja, aki egy óbolgár vezér volt, aki Kuber néven szerepel a krónikákban. Kuber Kuvrat bolgár kán fia volt, míg Kuvrat másik fia, Batbaján, az aki Szkítiába visszavezette az óbolgárokat. Így a magyar hagyomány végül Attila és Kuvrat fiainak sorsát keverte össze Dümmerth szerint.
.
Györffy György szerint
.
Györffy György szerint két történelmi Csaba létezett: egyikük Csaba vezér, aki a 10. század elején népével a Balkánra költözött, a másik pedig Csaba ispán (Ceba), aki a tihanyi alapítólevél szerint 1002-ben István király udvarispánja (nádor) volt. Kézai szerint ez utóbbi Csabától származik az Aba nemzetség – korábban az Abák Edet és Edement vallották ősüknek. Csaba ispán Hont, Pázmány és Orci dux társaságában szerepel a pannonhalmi alapítólevélben. A fenti levezetés szerint Csaba az Aba nemzetséghez tartozhatott; a nemzetség Csaba nevű felmenőjére utal az, hogy 1067 táján Aba fia Péter (Aba Sámuel fia) Csabarákosa (a mai Rákoscsaba) nevű birtokát a százdi apátságnak adta. A zempléni Csobaj, Csabamezeje (a mai Csábóc) szintén az ő birtokuk lehetett. Csaba királyfi legendája mögött, akit Anonymus az Abák ősének mond, ez a Csaba szerepelhetett, aki valószínűleg Aba Sámuel apja volt. A nádori tisztséget később Aba Sámuel is viselte.
.
Anonymus szerint az Aba nemzetség ősei Ed és Edemen kun vezérek voltak, s unokájuk, Pota volt az, aki a Mátraalján várat építtetett. Pota (Pata) nemzetségéből származott Sámuel király is. Anonymus elbeszélése ellenben hibás, mivel a kunok csak Aba halála után jelentek meg Európában. A „kunok” itt talán a kavarokat jelenthetik. Ugyanakkor Pata nevét viseli a Mátraalján található Gyöngyöspata. Pata minden bizonnyal Aba Sámuelnek az őse lehetett, Taksony vagy Géza fejedelem idejében. A kavar törzsek által lakott terület, Magyarországon a Nyitra tágabb környékén, a Vág, a Nyitra és a Garam völgyére kiterjedő területen volt, vagyis Biharországban, amibe beleértendő a későbbi Bihar vármegye területe mellett a Nyírség is, délen a Fehér-Köröstől, északon a Tiszáig terjedő területen. A fekete magyaroké lehetett délen az Al-Duna mellett a Tiszától a Karasig terjedő terület, valamint a későbbi Keve vármegye és Krassó vármegye területe. Ez a három tömb alkotta a trónörökös – dux, „királyfi” – kormányzati területét, a dukátust , ahol a Csaba nevű helységek többsége is található.
.
.
Emlékezet
.
Székely himnusz
.
A 20. században született Székely himnuszban Csaba királyfi személye központi helyen szerepel.
„Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen,
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen.”
.
Arany János
.
1853-1855 között készítette el elbeszélő költeményét Arany János. Később a Toldihoz hasonló trilógia készítésére gondolt, de ez teljesen soha nem készült el.
.
Benedek Elek
Benedek Elek mesében elevenítette meg Csaba személyét, melynek alapját a székely mondák adták.
.
.
Szobor
.
Blaskó János alkotása a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában áll. A szobor másolatát felajánlotta Zalaegerszegnek. A másolat bronzból készült és a Landorhegyi Általános Iskola és a Technoroll között található.
.
.
Települések
.
Számos település viseli a Kárpát-medencében a Csaba nevet valamilyen összetételben. A települések valamilyen módon mind Csaba királyfira vezetik vissza nevüket:
-Csabacsűd
-Csabaháza (felvidék)
-Csabaújfalu (erély)
-Csabanivka (kàrpàtalja)
-Csabaszabadi
-Bálványoscsaba
-Békéscsaba
-Miskolc-Hejőcsaba
-Piliscsaba
-Rákoscsaba











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!