Információink szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés
elnökének a megye jelenlegi első emberét, Seszták Oszkárt jelölik. Amint azt korábban megírtuk, Kósa Lajos ügyvezető alelnök ma elmondta, hogy Nyíregyházán Kovács Ferencet javasolják polgármester-jelöltnek, de végleges döntés csak a jövő héten
várható. A másik lehetséges jelölt Vinnai Győző.Sikerült
megtudnunk azt is, hogy megyénk nagyobb településein kiket indít a Fidesz a
polgármesteri székért.Fehérgyarmaton a jelenlegi polgármester, Tilki Attila indul a választáson,
Kemecsén is a hivatalban lévő polgármester, Lipők Sándor kapott
bizalmat, Tiszalökön pedig
Gömze Sándor polgármester.VásárosnaménybanFilep
Sándort, NyírbátorbanTóth
Imrét, ÚjfehértónPuskás
Lászlót, Demecserben Bunkóczi Lajost indítják.KisvárdánLeleszi
Tibor tanár, iskolaigazgató lett a Fidesz polgámester-jelöltje.Mátészalkával kapcsolatban csak a jövő héten születik döntés, itt a jelenlegi
polgármester, Szabó István és Kristin József között választanak.

Az államtitkár a következő
hónapokban mindenkivel le akar ülni, akinek a cigányságról mondanivalója van.

A társadalmi felzárkózásért felelős
államtitkár szerint a romák problémáit csak komplexen lehet kezelni. Mint a Magyar
Nemzetnek mondta, az államtitkárság együtt fog működni a civilekkel, ám ahhoz,
hogy ők segíteni tudjanak, hálózatba kell szervezni, meg kell erősíteni őket.Balog
Zoltán a pénzügyi forrásokat illetően úgy vélte, nem a mennyiség növelése a
döntő, hanem a felhasználás javítása. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy
egy-egy programban ne kizárólag oktatási, kulturális vagy
foglalkoztatáspolitikai eszközhöz nyúljanak. Az elmúlt nyolc év igazolta, hogy
"az MSZP-SZDSZ konglomerátum nem képes sem megvédeni, sem megsegíteni a
romákat, s bár egyre hangosabb lett a jogvédő arrogancia, a cigányok helyzete
egyre kilátástalanabb lett". Ezzel is magyarázható, hogy a választáson a
romák az átlagosnál nagyobb arányban zárkóztak fel a Fidesz-KDNP mögé. Szerinte
"keresztyén emberhez az méltó, ha a bajbajutottak felé fordul".

Az
Országgyűlés hétfőn úgy döntött: csökkenti a megválasztható települési,
területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát.

A
Ház 302 igen szavazattal, 55 nem szavazattal hozta meg döntését. A
javaslatot a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP
és az LMP frakciója ellenezte. A Hargitai János és Szászfalvi László
kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja,
hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan
csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is. A
kihirdetése napján életbe lépő törvény, amelyet már az idei kisebbségi
önkormányzati választáson alkalmazni kell, kimondja, a kisebbségi
választópolgár a korábbi öt helyett legfeljebb négy jelöltre szavazhat
saját településén. A választás megtartásához ugyanennyi jelöltre van
szükség, míg képviselő a négy legtöbb szavazatot kapó jelölt lehet. A területi kisebbségi önkormányzati választáson a megválasztható képviselők száma kilencről hétre csökken.
Ez alapján a választást akkor lehet megtartani, ha a jelölőszervezetek
által állított listákon is összesen legalább hét jelölt van. A
törvénymódosítás a kisebbségi önkormányzati képviselők közgyűlésének
létszámát is érinti. A megalakult települési kisebbségi önkormányzatok
számától függően továbbra is 15, illetve 53 fő között változhat ezen
testületek tagjainak száma, ám a korábbival megegyező méretű közgyűlés
felállásához az esetek többségében az eddiginél kétszer több települési
kisebbségi önkormányzat megalakulására van szükség. A
változtatások érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló
törvényt is, így a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért
Közalapítvány elnöke a jövőben nem a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi
Hivatal mindenkori elnöke, hanem a kormány által kijelölt kuratóriumi
tag lesz.

http://hvg.hu/itth/20100621_csokken_kisebbsegi_kepviselok

A Jobbik
"nyílt titka" a cigányellenesség

2010-06-11 09:25

Olaszliszka, Veszprém, a miskolci rendőrkapitány vagy az ombudsman
„cigánybűnözéssel” kapcsolatos kijelentései. A Magyar Gárda nagy
médianyilvánossága, de még a tatárszentgyörgyi vagy a tiszalöki gyilkosság is a
Jobbik malmára hajtotta a vizet.
Kik és miért szavaztak a szélsőjobboldali pártra? Szociális frusztráció,
nacionalizmus, nyilas reneszánsz vagy elitellenesség voltak-e a legfontosabb
motívumai a Jobbik szavazóinak? Vagy valami más? Ezekre a kérdésekre válaszol
Karácsony Gergely és Róna Dániel politológusok tanulmánya a Politikatudományi
Szemlében.
Az elemzés a Magyar Választáskutatási Programnak a tavaly júniusi európai
választások előtt felvett közvélemény-kutatására épül, és még jóval a tavaszi
országgyűlési választások előtt íródott. És bár azóta sok víz lefolyt a Dunán,
a Jobbiké a harmadik legnagyobb frakció a magyar parlamentben, Karácsony pedig
az LMP képviselője ugyanott, mégsem tekinthetjük elavultnak, érdektelennek vagy
elfogultnak a cikket, mert azt a pillanatot ragadja meg tudományos
szigorúsággal, amikor a „Jobbik tábora összeállt”, és azokat a közkézen forgó
elméleteket teszi kritika tárgyává elfogulatlanul, amelyek a Jobbik-fenomént
magyarázzák.
Nem a perifériáról
Erőssége Rónáék írásának, hogy egyszerre vizsgálja a keresleti és a kínálati
oldalt. Vagyis miközben igyekszik azonosítani, hogy miért reagált elfogadóan a
magyar társadalom egyik része a Jobbik „üzeneteire”, és azok milyen igényt
elégítenek ki, aközben arra is ügyel, hogy azonosítsa a párt politikáját is,
hogyan formálja a politikai napirendet, és képes-e elhitetni választókkal, hogy
az ő megoldása az egyedül üdvözítő. Mondhatni, ez magától értetődő, de a
szerzők állítása szerint ez a „komplex” megközelítés – kisebb meglepetésünkre –
egyáltalán nem szokványos sem a hazai, sőt még a nemzetközi szakirodalomban
sem.
Mint ismeretes, tavaly a Jobbik általános elképedésre majdnem félmillió
szavazatot kapott és három képviselője is tagja lett az Európai Parlamentnek. A
tanulmány több hipotézist is azonosít a szakirodalomban, a publicisztikában, a
közbeszédben és a politikai életben forgalomban lévők közül, amelyek a
szélsőjobbos párt EP-választási sikerét magyarázták. Mi most nem vesszük sorra
mindegyiket, csak a legkedveltebbeket.
A panelvizsgálat cáfolja például azt a közkézen forgó magyarázatot, hogy a
Jobbik-szavazók alacsonyabb végzettségűek lettek volna a magyar
átlagválasztónál, a párt éppenséggel rendkívül erős támogatottsággal
rendelkezett a diplomások és a jómódúak, de alulreprezentált az iskolázatlanok
és a nincstelenek között. Nem volt igaz tehát, hogy a támogatók a perifériáról
jöttek, társadalmi tőkével nem rendelkeztek és nem voltak tagjai civil
szervezeteknek. Az sem állta meg a helyét, hogy a rendszerváltás vagy a mostani
válság veszteseit kellett keresnünk köreikben. Az sem volt igaz tavaly, hogy
szavazóira a konvencionális, konzervatív tekintélyelvűség lett volna jellemző.
Hol volt, hol nem volt?
A Jobbikról szóló (terméketlen) politikai vita sokáig kimerült annak
taglalásában, hogy kinek köszönhető inkább a szélsőjobbos párt előretörése: a
Fidesznek, amely jobbra tolta a közbeszédet, vagy az MSZP-nek, amely a rossz
kormányzással megnyitotta a teret az ultrák előtt? Milyen szavazó volt korábban
a jobbikos, fideszes vagy szocialista? A válasz már azért sem egyszerű, mert
2006 és 2009 között a pártok tábora jelentősen átalakult, az MSZP-é töredékére
csökkent, a Fideszé pedig megnőtt. Módszertanilag is nehéz utólag azonosítani a
korábbi pártszimpátiákat. Ezért különösen értékes Karácsonyék elemzése, amely
kimutatja, hogy 2008-hoz viszonyítva „a jelek szerint a szélsőjobb hívei
elsősorban a Fidesz táborából, illetve a bizonytalanok, korábban nem szavazók
köréből verbuválódtak. A 2006-os viszonyítási pont miatt már jelentősebb
hányadot képviselnek a volt szocialista szimpatizánsok, igaz, még itt is
lényegesen kisebbet, mint az exfideszesek.”
Az életkor mellett (a jobbikos szavazó fiatalabb volt 2009-ben, mint az átlag)
a legfontosabb demográfiai jellemzője volt a szélsőjobbos választónak, hogy
inkább volt férfi és inkább élt kistelepülésen, mint a többi párté.
„A nacionalizmus és az anti-establishment beállítottság nagyon erős befolyással
vannak a radikális pártpreferenciára, miközben az antiszemitizmus is szignifikáns.
A legnagyobb hatás viszont a cigányellenesség fejti ki, még úgy is […], hogy a
többi párt szavazói is előítéletesek a romákkal szemben. […] a szélsőjobboldali
tábor legnagyobb kötőereje, felemelkedésnek legmélyebb oka a cigányellenesség”
– szól a vizsgálat summázata.
Érdemes a 2009-es kérdőívekre adott válaszok közül kettőt felidézni. Azzal,
hogy a cigányság növekedése veszélyezteti a társadalom biztonságát, a Jobbik
választóinak a 62 százaléka, azzal, hogy a bűnözési hajlam a cigányok vérében van,
a 37 százaléka értett teljesen egyet. Miközben a teljes népességénél ezek az arányok
38, illetve 26 százalék.
Nem kérdés: cigánykérdés
A kutatók napirendelemzése világosan kimutatja, hogyan használta ki és
alakította a médiában megjelenő főtémákat a Jobbik. Egyrészt az olaszliszkai és
a veszprémi gyilkosság (a Jobbik retorikájában „a cigánybűnözés”), másrészt a
cigányellenes gyilkosságsorozat (Tatárszentgyörgy, Tiszalök) folyamatosan
címlapon tartotta a „cigánykérdést”. Amire a Jobbik megoldási ajánlata a
rasszista kirekesztés és a Magyar Gárda volt, amely szintén napirendre került.
Egyeseket meglephet, hogy egy olyan véres bűncselekmény-sorozat, amelynek
áldozatai vitathatatlanul a cigányok voltak, hogyan ágyazhatott meg a
széljobbnak. Csakhogy a magyar társadalom cigányellenessége jó ideje
„elképesztő értékeket mutat”, így a „cigánygyilkosságok” sem hatottak
kijózanítóan, nem az együttérzést váltották ki, hanem azt a hitet erősíthették,
hogy „a cigányokkal mindig baj van”. A téma volt fontosabb, nem az
„értelmezés”.
Karácsony és Róna úgy látja, hogy ebben a helyzetben a fősodorbeli média is
tehetetlen volt, és folyamatos híradásaival akaratán kívül segítette felszínre
hozni a potenciális Jobbik-szavazók lappangó cigányellenességét és választásuk
elsődleges motívumává emelni azt.
Következzen egy apró, de jellemző példa a média „csapdahelyzetére”. Amikor
egyre-másra ölték a cigányokat és mind valószínűbbnek látszott, hogy mindez egy
rasszista gyilkosságsorozat lehet, a mérsékelt orgánumok komoly dilemma előtt
álltak, hogyan nevezzék meg mindezt. Végül nem, mondjuk, a cigányellenes
erőszak megnevezés terjedt el, hanem a szerencsétlen cigány- vagy
romagyilkosságok. Nem kell szociolingvistának lenni ahhoz, hogy kihallható
legyen a párhuzam a „cigánybűnözéssel”, vagyis hogy itt voltaképpen nem a
cigányokat gyilkolták, hanem ők öltek. Az a cím, hogy Újabb cigánygyilkosság
nagyon mást jelent annak, aki meg van győződve arról, hogy a cigányok
egyetemlegesen kártékonyak, mint annak, aki semlegesen viszonyul hozzájuk. A
cigányellenes közegben még az az egyébként mellékes körülmény is, hogy a magyar
nyelv általában nem az áldozatot, hanem az elkövetőt kapcsolja a
bűncselekményhez (például a gyermek-, a női vagy fiatalkorú bűnözésnél sem a
sértett gyerek, nő vagy fiatal, hanem az elkövető), a Jobbik vezéreszméjét, a
„cigánybűnözést” tartotta felszínen.
Mágneses rezonancia
Karácsony Gergely és Róna Dániel elemzése fontos, olvasására érdemes írás,
egyenesen kötelező olvasmány, de szó sincs arról, hogy – mint állítják – itt
valamiféle rejtett „titkot” tártak volna fel. Különösen arról nem, hogy azt
elsőként tették volna. Titokról már azért sem lehet beszélni, mert az ország
legalább 15 százaléka megértette a Jobbik ajánlatát. Sok rosszat el lehet
mondani róla, de hogy zsákbamacskát árult volna, azt nem. „A Jobbik titkát
elsősorban azért nem sikerült megfejteni, mert a hazai publicisztika és sajnos
a politikatudomány is gyakran hadilábon áll a tényekkel” – írja a szerzőpáros
kevélykedve. Ezzel szemben számosan már jóval az EP-választás előtt rámutattak
arra, hogy a Jobbik választóinak valódi cementje a cigányellenesség. Kissé
kínos, és csak az egyszerűség kedvéért teszem, hogy egy 2008 januárjában a
HVG-ben megjelent publicisztikámra hivatkozom. Azért említem meg mégis, mert
nagyon jól emlékszem, hogy már megírása idején általánosan bevettnek tartottam
a magyar társadalom és Jobbik cigányellenességének egymásra találását, olyan
nyilvánvalóságnak, amit nem kell külön magyarázni. Mint ahogy az EP-választást
követő napokban több szociológus is ugyanerről beszélt, például a hvg.hu-nak.
Annak a „felfedezésének”, hogy a társadalom és a Jobbik cigányellenessége
egymásra rezonál, nincsen szerzősége, mint ahogy a fejszének vagy a háznak
sincs. Karácsonyék igazi érdeme viszont, hogy statisztikusan is igazolják egy
nagy mintán, amit mások empirikus vagy intuitív módon már korábban megtettek.
Írásuk nagy erénye még, hogy a hamis vagy érdekvezérelt hipotézisektől
megtisztítják a Jobbikról való gondolkodást. Nem akármilyen eredmények ezek.
Nyilasi Tibort idézve, „megsüvegelni valók”.
S hogy a Jobbik 2009-es „együgyűségéből” mi következik ma? A válasz egyáltalán
nem magától értetődő. Mint arra szerzőink már a tavaszi parlamenti választások
előtt éleslátóan rámutattak: „a Jobbik tábora összeállt, ha pedig kialakult
egyfajta közösség a választó és a pártja között, akkor a vokshoz már nem
szükséges racionális indok, ezért a Jobbik választási sikere már nemcsak a
romakérdésen múlik”. Mindebből adódik-e, hogy a párt tartós politikai sikere
sem csak a cigánykérdéshez kötődne már? Most még nem tudni.

C-PRESS - hvg.hu

ÉTESÍTÉS

A Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzatunk elköltözött.

Új címünk: 4400 Nyíregyháza, Egyház utca 13 szám 28-29-30 ajtó

Megközelíthető a Hősök tere 5 szám felől is (Megyeháza) belső udvarától a baloldali lépcsőháza felől

Telefonszámunkról technikai okok miatt, később tudunk információt nyújtani!!

MINISZTEREK BEMUTATÁSA

A Fidesz elnöke elmondta, az emberek nem egyszerűen egy új kormány megalakulásáról döntöttek áprilisban, hanem egy új politikai és gazdasági rendszert hoztak létre. Ezért a kiválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy a jelöltek megfeleljenek ennek az új rendszernek – tette hozzá Orbán Viktor. A leendő miniszterelnök külön kiemelte a vezetési tapasztalatot, mint elvárást, valamint a megfelelő kvalitást és jártasságot. További szempont volt, hogy a leendő miniszterek álljanak készen a politikai döntésekre és azokért vállalják is a felelősséget. A leendő miniszterelnök Matolcsy Györgyöt kérte fel a gazdasági minisztérium irányítására. Tőle a gazdaság talpra állítását várják a magyar emberek, hogy „sereghajtóból ismét éllovasok legyünk” – mondta indoklásul Orbán Viktor. A Fidesz elnöke elmondta, hogy a külügyminiszterként már korábban megnevezett Martonyi Jánostól azt várják az emberek, szerezze vissza az ország nemzetközi tekintélyét. Valamint vezényelje le a januártól esedékes uniós elnökség támasztotta feladatokat. A belügyminiszter Pintér Sándor lesz. Az ő feladata a közrend és a közbiztonság helyreállítása lesz. „Nincs vesztegetni való idő” – mondta Orbán. Pintér mellett a tapasztalata szólt – tette hozzá. Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója lesz. Feladata lesz a közvagyon védelme, annak bizonyítása, hogy az állam is lehet jó gazda. Elvárás vele szemben, hogy vegye fel a harcot az oligarchákkal. Réthelyi Miklós professzort a nemzeti erőforrás minisztérium élére kérte fel Orbán Viktor. A leendő miniszterelnök elmondása szerint Réthelyi az új kormány legtapasztaltabb tagja, korábban az Antall-kormány népjóléti tárcájánál is dolgozott. Tőle várják az emberek az egészségügy megmentését – tette hozzá Orbán.Fazekas Sándor lesz a nemzeti ügyek kormányának vidékfejlesztési minisztere. „Az emberek azt várják tőle, hogy végre legyen valaki, aki a vidéket talpra állítja!” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Hende Csaba lesz a Honvédelmi Minisztérium vezetője. „A választók azt várják Hendétől, hogy véget vessen annak, hogy a honvédelem a bűnügyi krónikák főszereplője legyen” – emelte ki a leendő miniszterelnök. A leendő miniszterelnök Semjén Zsoltot miniszterelnök-helyettesnek kérte fel. Orbán Viktor megjegyezte, a jövő héten a Fidesz és a KDNP újabb szerződést köt majd.Mint ismert Orbán Viktor múlt héten Navracsics Tibort a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel, egyben miniszterelnök-helyettes is lesz. Varga Mihály lesz a Miniszterelnökség vezetője.

Félmillióan állás nélkül

16 éve nem volt ennyi munkanélküli

2010. április 28. 09:11

A munkanélküliségi ráta 2010 januárja és 2010 márciusa között 11,8 százalék volt, ezzel a mutató 16 éves csúcsra emelkedett. A 2009. decembertől 2010. februárig tartó időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké 479 ezer volt, ami 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentése szerint a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 719 ezer, a munkanélkülieké 498 ezer fő volt az első negyedévben. Ezt megelőzően 1994 első negyedévében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, akkor 11,5 százalékon állt. A 2009. decembertől 2010. februárig tartó időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké 479 ezer volt, ami 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.

Az idei első negyedévben a 15-64 éves népesség 61,9 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 64,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 688 ezer fő volt, 48 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 54,5 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,6 százalékponttal csökkent. A 15-74 éves munkanélküliek létszáma 498 ezer fő volt, 95 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 11,8 százalékos értéke 2,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 2,6 százalékponttal, a nőké 1,7 százalékponttal nőtt.

A munkanélküliek 16,4 százaléka a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelen lévő 15-24 éves korosztályból került ki. Az erre a korcsoportra számított 27,7 százalékos munkanélküliségi ráta 2,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 11,1 százalék volt. Ez az előző három hónapi – 2009. december–2010. februári – értéknél 0,4 százalékponttal, az előző év azonos időszakánál pedig 2,2 százalékponttal volt magasabb.

A munkanélküliek 45,4 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást a vizsgált időszakban. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónap, 0,5 hónappal rövidebb a tavaly január-márciusi időszakban mért adatnál.

Romák foglalkoztatását segítő program indult

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) elindította roma foglalkoztatás-szervezői projektjét, amellyel 2.500 roma munkaerőpiacra történő belépését szeretnék elősegíteni - mondta el Herczog László szociális és munkaügyi miniszter az MTI-nek kedden Budapesten.A projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, 193,3 millió forintból valósul meg. Fő célja, hogy személyre szabott, és a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal segítsék elő a romák belépését a munkaerőpiacra. Herczog László elmondta: a program keretében minden magyarországi régióban kijelöltek 2-6, összesen 27 roma foglalkoztatás-szervezőt, akik felveszik a kapcsolatot az illetékességi területükön működő roma kisebbségi önkormányzatok vezetőivel és civil szervezetekkel. Ezenkívül együttműködnek a helyi munkaügyi kirendeltségekkel, és kapcsolatot tartanak a munkáltatókkal annak érdekében, hogy minél több üres álláshelyet lehessen feltárni a roma munkavállalók részére. A foglalkoztatás-szervezők úgy is segítik a romákat, hogy különböző pályázati lehetőségeket, programokat kutatnak fel számukra, ösztönzik őket a részvételre, és nyomon is követik azt.A tárca a programtól azt reméli, hogy a munkaerőpiactól tartósan távol lévő emberek egyre szélesebb körben kerülnek vissza a nyílt munkaerőpiacra. A roma foglalkoztatás-szervezők az információk átadásában játszanak fontos szerepet, mivel megismertetik az emberekkel a munkaügyi központok által nyújtott szolgáltatásokat és a más forrásokból finanszírozott programokat. A miniszter szerint nagyon fontos, hogy a romákhoz is eljussanak ezek az információk, hiszen sokszor már ez az első lépés is hiányzik. A célcsoportot például közmunkákba tervezik bevonni, illetve képzéssel is segíteni kívánják a munkaerőpiacra való be- vagy visszalépést - hangsúlyozta a tárcavezető. Elmondta: a programot 2010 után is fontos lenne folytatni, mert a problémák megoldása csak hosszabb távon lehetséges.A projekt alapvető célja, hogy a bevont 2.500 ember közül legalább 1.200-an kerüljenek be valamely szolgáltatásba, képzésbe, vagy létesítsenek munkaviszonyt, illetve váljanak önfoglalkoztatóvá. Herczog László elmondta: januárban 460 embert vontak be a programba. (Forrás: MTI)

Tisztelt Választó Roma csoport!

Megszólítunk benneteket, hogy vegyétek komolyan a választást, mert nagyon nagy a tét. Az elmúlt években a fejlődéseteket korlátozva volt, és nem volt olyan kormány, aki felvállalt benneteket, nem tett semmit értetek ezért alakult ki ez a helyzet, ami most van az országban. Olyan szegénység, ami most van, azon el kell gondolkodnunk, hogy melyik az a párt, aki felvállal benneteket és nem csak mindig ígérget, hanem befogadja azokat az elképzeléseket, amelyet minden képen meg kell valósítani, hogy a roma nemzetiség méltón tudjon magára találni.

Programokra van szükség olyan példa értékű dologra van szükség, mint az oktatás, foglalkoztatás, valamint az egészségügy teljes körű szociális feltérképezése, ezekre a foglalkoztatás szociális feltérképezése. Ezekre a hiányokra el kell készíteni egy átfogó programot, amely a roma családok fejlődését elősegítheti, de ezekhez nektek is adni kell magatokat. Pl. : ( nem adjátok el magatokat ) hanem a FIDESZ által delegált ajánló szelvényt (kopogtató cédula) gyűjtő aktivistákat fogadjátok tisztességgel, és a cédulákat nek adjátok oda. De ez még kevés, mert szükség van arra is, hogy mindenki a családjával április 11-én és 25-én (második fordulón) mennyen el szavazni, és az X-et FIDESZRE húzza be. A FIDESZNEK kell a többséget alkotni, mert be kerülhet olyan párt, aki korlátozhassa az elképzelésünket és sokkal nehezebb lesz a megoldás számukra.

Tisztelettel:Bogdán Béla Kállósemjén CKÖ TCKÖ, OKT biz tag.Lungo Drom Országos elnökségi tag

A zöldtárca közel 1 tonna balatoni halat juttatott el a nyírkátai rászorulókhoz

2010-01-18 18:32:46

Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára közel 1 tonna balatoni halat osztott szét hétfő délután Nyírkáta nehéz sorsú, munkanélküliséggel küzdő lakosai között, miután kiderült: az önkormányzat a rászorulóknak szeptember óta nem, vagy csak részben fizette ki a segélyt. Az adomány annak a 25 tonna, közel 10 millió forint értékű Balatonból kifogott halnak a része, amelyet Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter rászorulóknak adományoz. A balatoni halállomány nem őshonos fajainak (busa, amur, angolna) „lehalászása” a természetes állomány védelme érdekében fontos természetvédelmi feladat.

„Aki teheti, segítsen a rászorulókon. Külön öröm számomra, hogy egy fontos természetvédelmi feladatot egy karitatív akcióval tudunk összekapcsolni.” - hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, amikor felajánlotta, hogy segít Nyírkáta nehéz sorsú lakosainak és 900 kg balatoni halat juttat el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településre. A kétezer lakosú községben 650, többnyire munkanélküli, elesett család él. A 900 kg adományból minden család asztalára mintegy másfél kg hal jut. A környezetvédelmi minisztérium tavaly decemberben már közel 2 tonna halat juttatott el Balaton környéki szeretetotthonokhoz, nagycsaládosokat, időseket, hajléktalanokat támogató szervezetekhez, fogyatékosokkal, pszichiátriai betegekkel foglalkozó intézményekhez. Karácsony előtt pár nappal pedig a Menhely Alapítvány 8. kerületi nappali melegedőjében osztottak busapörköltet a zöldtárca munkatársai. A további haladományok elszállítása folyamatosan történik.

Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton komoly természeti értékeket képvisel. A tóra jellemző élőlény-együttesek megőrzése, a korábban a tóban jellemző fajösszetétel visszaállítása elsődleges természetvédelmi cél, ezért a balatoni halállomány nem őshonos fajainak (busa, amur, angolna) célzott, szelektív módszerekkel történő „lehalászása” fontos természetvédelmi feladat.

2009 októbere óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság lett a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vagyonkezelője. A nonprofit cég feladata a Balaton élővilágának és biológiai egyensúlyának megőrzése, a sporthorgászat és horgászturizmus feltételeinek megteremtése. A zöldtárca és a nemzeti park elkötelezett abban, hogy tovább javítsa a Balaton ökológiai állapotát, jobb horgászati lehetőségeket kínáljon az oda látogatóknak, és felszámolja az illegális halászatot.

Az eseményen készült, szabadon felhasználható fotók elérhetők INNEN.

ELISMERÉS

A cigányság felzárkóztatásáért, helyzetük javításáért végzett munkájuk eredményeképp ketten vehettek át kitüntetést Kisvárdán a Térségi Cigány Kisebbségi Önkormányzat évértékelő ünnepségén. A 2007-ben megalakult szervezet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal együttműködve igyekszik javítani a megyében élő 120 ezer roma helyzetén.

A Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kisvárdai évzáró ünnepségén Lakatos István elnök és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke nyújtott át a kitüntetéseket a napokban.

Lázár József 1957-ben született Túrricsén. A helyi általános iskola után Fehérgyarmatra vezetett az útja, ahol villanyszerelő szakmunkás képesítést szerzett. Később a felsőpakonyi borüzemhez került, ahol targoncásként dolgozott. Ezt követően Ócsára költözött, ahol megnősült és vállalkozásba kezdett. 1998-ban, felesége halála után a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Jánkmajtisra költözött, ahol megismerte 2000-ben Rostás Ibolyát vezette oltár elé.
József 2002 óta aktívan részt vesz a közéletben, tíz éve a helyi sport egyesület elnöke. Ekkor kapcsolódott be a cigány kisebbségi önkormányzatok munkájába, amikor is elnöknek választották. Ezt a feladatot azóta is folyamatosan ellátja, nagy tekintélynek örvend a községben és a 10-es választó kerületben is. A kistérség megalakulást követően a cigány kisebbségi társulás elnökévé választották. Bizalommal fordulnak hozzá, kisebbségi politikusként a megyei cigányság előre jutásáért és helyzetük javításáért dolgozik.
Kocserha Csaba 1963-ban látta meg a napvilágot Kisvárdán. Iskoláit Anarcson, majd a nyíregyházi 110-es szakmunkásképzőben végezte, ahol vas- és fémszerkezeti lakatos szakmát szerzett. Később a nyíregyházi Hajtómű- és Felvonógyárban sikerült elhelyezkednie. Miután családot alapított, nagy gondot fordított arra, hogy négy gyermeke tanuljon, szakmát és diplomát szerezzen. Felesége jelenleg a demecseri szövőgyár dolgozója.
Csaba 1990-ben újabb szakmát szerzett, jelenleg is fegyveres vagyonőrként dolgozik. Munkája mellett jelentős közéleti tevékenységet vállal és végez, 12 éve tagja a Pátrohai Községi Önkormányzatnak, és megválasztották a Pénzügyi Bizottság tagjának. Immár tíz éve végzi a Községi Sport Egyesület elnöki feladatait. Elkötelezett a cigány kisebbség sorsának alakulásáért, a településen a hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek évente élelmiszercsomagot, mikulási és karácsonyi ajándékot oszt szét a képviselő társaival közösen. Idén nyáron egy hetes kirándulást szerveznek a halmozottan hátrányos gyermekeknek. A Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Közgyűlésének megalakulásától kezdve tagja. A közgyűlés az Ügyrendi Bizottság elnökének választotta, és e kitüntetéssel ismerte el eddig végzett munkáját.
www.romnet.hu

Honlapkészítő