Bejelentés


tempera receptek











Tempera receptek
A boltokban kapható „tempera” nevű festék nem tempera, hanem guache.
A klasszikus tojástempera összetétele:
1 rész (egy egész) tojás
1 rész lenolaj, dammár vagy masztix (ugyanannyi mennyiség, mint 1 tojás)
2 rész víz (két tojásnyi)
Tehát az arányok: 1-1-2
A tojásnak a héját használhatjuk mérőeszköznek, ebbe töltjük az olajos részeket és a vizet. Az összetevőket egymás után tesszük be egy üvegbe, és mindannyiszor alaposan összerázzuk. A sorrendre vigyázzunk: először az olajat kell a tojáshoz adni (mint a majonéznél), különben nem sikerül az emulzió! Az olajos részeket tetszés szerinti arányban lehet keverni, pl. egyharmad rész lenolaj, kétharmad rész dammárfirnisz, vagy fordítva (művészellátóban kaphatók). Az emulzió könnyen romlik, lehetőleg frissen készítsük!
Felhasználás: vagy a festékport keverjük össze az emulzióval (ebben az esetben ezt minden színnel meg kell csinálni, spaklival sűrű tejföl állagúra kell keverni- nagyobb felület festésénél ajánlott), vagy az emulzióba mártjuk az ecsetet, utána a festékporba és egy tiszta lapon keverjük össze. Szép matt felületet ad (épp ezért vétek lakkal bevonni). Vízzel szemben ellenálló, nem sárgul-ellentétben az olajfestménnyel. A közhiedelemmel ellentétben lehet vele finom színátmeneteket csinálni, bár másképp mint az olajfestmény esetében. A színeket finoman kell oda-vissza egymásba húzogatni, mintha két fésűt tolnánk egymásba. Itt egy modern példa:

George Tooker: Government Office -tojástempera
(a képgalériában hasonló képek láthatók)

Egyszerű tojástempera:
1 rész tojás 1 rész étolaj 1 rész víz Nem annyira szörnyű, mint amilyennek hangzik (étolaj).
Tojássárga tempera:
Régen a tojás sárgáját önmagában használták festékporral keverve. Kisebb a kötőereje, mintha olajos részekkel emulgáljuk. Elkészítését ld. a jobboldali linkeknél.
Kazeintempera:
Friss túrót szétdörzsölünk, majd 1/6 rész oltott meszet hozzákeverünk. Az eleinte morzsás anyag hirtelen folyékony lesz. Ugyanennyi mennyiségű olajjal emulgálható. Rendkívűl nagy a kötőereje, ezért öt-hat rész vízzel kell higítani. Lenolaj helyett mákolajat kell használni, különben sárgul. (Így viszont drága.) Ha túl sűrű, már munka közben megszilárdul.
Gumiarabikum tempera (vízben oldható marad)
1 rész porlasztott gumiarabikum (művészellátó) 2 rész víz A gumioldat mennyiségének dupláját lehet olajból hozzákeverni. Ha a festés után az ujjunkat végighúzzuk a képen, észrevesszük, hogy az olajrészecskék még sokáig elkenhetők, mert az elegyedés nem olyan szoros, mint a tojással. Száradás után szép világos, pasztellszínű felületet ad. Zsíros alapon rosszul tapad.
Gyengébb minőségű temperák:
Bőrenyvet fél napig duzzasztunk vízben (kb. 70 g-ot 1 literben), vízfürdőben felolvasztjuk (az edényt amiben a duzzasztott enyv van, egy nagyobb vízzel teli edénybe állítjuk és ezt melegítjük). Langyos állapotban olajokkal emulgálhatjuk.
Keményítőcsiriz:
50 g keményítőt kevés vízzel finoman elkeverünk és kb. 3 dl. forró vízbe keverjük. Világos árnyalatokat ad.
Viasztempera (nagyon babrás, csak az érdekesség kedvéért):
Vízfürdőben kell elkészíteni (tűzveszélyes). 25 g fehérített méhviszt (művészellátó) felolvasztunk 25 g terpentinolajban ¼ liter vízben feloldunk 5 g hamuzsírt (lúg, kálium-karbonát, gyógyszertárban kapható) és a fenti keverékhez adjuk. Mastixot, dammart, velencei terpentint keverhetünk hozzá. A bizánci festők használták.

(Kovács Béla)

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?



Vollein Ferenc [ 2014-08-13 15:20 ]

Ez a szöveg büdös.












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!