Bejelentés


Tradícionális Thai Masszázs Thaimasszázs portál











Első Verzió: Szeng-can mester A harmadik pátriárka szútrája Forrás: Lílávajra (Dr. Pressing Lajos) fordítása Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár www.dharma.hu > Dharma rovat > Szútrák A tökéletes Útra való rálépés azok számára nehéz csak, akik elutasítanak, vagy előnyben részesítenek dolgokat. Maradjatok mentesek a vonzalomtól és az ellenszenvtől, s a belátás a maga közvetlen tisztaságában megnyilatkozik. Elég egy hajszálnyi különbségtétel, s ég és föld máris végtelen távolságra került egymástól. Ha azt akarjuk, hogy itt és most megnyilatkozzék számunkra a valóság, nem szabad hagynunk, hogy a tudatunkba jó- és rossz-elképzelések hatoljanak. A jó és rossz közötti vívódás a szellem legsúlyosabb betegsége. Mindaddig, amíg nem sikerül a dolgok legmélyebb értelmébe hatolni, hiábavaló a szellem megnyugvására gondolni. Az Út üres és jeltelen, mint a mérhetetlen tér, s teljes: a legcsekélyebb mértékben sem érinti azt fennmaradás- és szétesés-elképzelés. Amint azonban megragadásra és elutasításra törekszünk, mindez máris fölismerhetetlenné válik. Ne hajszoljátok hát a jelenségformákat, mintha azok valódi dolgok volnának; s ne próbáljatok azzal az öncsalással szabadulni a fájdalomtól, hogy a jelenségek úgysem valódiak. Az egységben letisztuló tudatban eltűnik magától a fájdalom. Ha minden mozgást leállítunk, hogy így hozzuk a tudatot nyugalomba, e nyugalomban ismét nyugtalanság gerjed; ha bármelyik szélsőségnél maradunk, az egységet örökre elveszítjük. Mindkét szélsőség előnyei veszendőbe mennek, ha az ember nem az őseredetire összpontosít. Aki csak a létezést ismeri el, az e létezés foglyává válik; aki csak az ürességet követi, az elzárja magát az ürességtől. A szavaink és a gondolataink, még ha pontosak és helyesek volnának is, sohasem felelnek meg a valóságnak; hagyjátok hát a beszédet és a gondolkodást, s nem lesz többé semmi, amit ne értenétek. Hogy tudná valaha is megérteni az Utat, aki nem tudja maga mögött hagyni a szavakat és gondolatokat? Térjetek vissza a gyökérhez, s rátaláltok az értelemre; aki csak a tükröződéseket kergeti, azok ősforrását elveszíti. Nézzetek magatokba, s a láthatót és az ürességet máris egyaránt meghódítottátok. A hibás szemlélet okozza, ha a láthatóba, vagy az ürességbe szédülünk. Nincs szükség az igazság keresésére; elég, ha előítéleteiteket és nézeteiteket föladjátok. Ne tegyétek magatokévá a két szélsőséges álláspont egyikét se; ne kövessétek és ne vizsgálgassátok a kettősség-felfogásokat. A »van« és »nincs« jellegű gondolatok megzavarják és tönkreteszik a szellemet. Még ha a kettő az Egy révén látszik is megjelenni, ne csüngjetek az Egyen. A jelenségek hibátlanok, ha egyáltalán nem merül föl gondolat. Ha nincs hiba, nincsenek jelenségek; ha nem merülnek föl jelenségek, nincs tudat. Megszűnik a szubjektum, ha nincs többé tárgya; s megszűnik a tárgy, ha eltűnik a szubjektum. A tárgy csak a szubjektumtól való függésében valósul meg, mint tárgy; s a szubjektum csak a tárgyától való függőségben létezik, mint szubjektum. A két szélsőségen túli végső valóság az, hogy mindkettő egyformán üres. Lényegi ürességükben nem különböznek többé egymástól; s ez hordja magában mind a tízezer jelenséget. Csak ha a finom és a durva között ingadozunk, kíséreljük meg valamelyik pártjára állni. A Nagy Út a maga lényegét tekintve mindent átfogó; könnyűnek, vagy nehéznek nevezni egyaránt téves. Az értékelő ítéletek kétségbe és bizonytalanságba sodornak, hol túlzott hevességet, hol megrekedést idéznek elő. Kisszerű dolgokhoz mérték nélkül tapadva a tudat hibás utakra téved. Hagyjátok a dolgokat a maguk pályáján; ismerjétek föl, hogy azok lényege sem el nem távozik, sem helyben nem marad. Természetetek váljék az Úttá, s gond nélkül fogtok azon vándorolni. A megbéklyózott gondolatok elfordulnak az igazságtól, ám ellenük fordulva a tudat tompává és kedvetlenné válik. A sodródó szellemben zaklatottság gerjed, a meghasonlásnak viszont mi haszna van? Ha a legfőbb Egyet kívánjátok útitársul, ne gyűlöljétek a hat érzék világát. A Buddha igazság-látását csak azok érhetik el, akik a hat érzék világát igenlik. A bölcs nemcselekvő, a balga saját béklyóit kötözi. A Dharmában nincsenek különbségek; saját hajlamaik és vonzalmaik csak a balgákat kötik. Van-e nagyobb eltévelyedés, mint ha a gondolatokon valaki gondolati képződményekkel akar úrrá lenni? A nyugtalanságot és a tompaságot a nemtudás teremti; a bölcsesség nem kedvel és nem gyűlöl. Minden, ami a két szélsőséghez tartozik, hibás gondolatokon alapul – olyan, mint egy álomkép, árnyék, levegőbe rajzolt virág. Mi értelme hajszolni ezeket? A nyereség és veszteség, »van« és »nincs« gondolatait tartsátok távol magatoktól: ha a szem nem csukódik le, hogy aludjon, akkor nem keletkeznek rossz álmok; ha a tudat nem tesz különbséget, akkor a világ minden jelensége egységet alkot. Hagyjátok, hogy az Egy mélységes titkával kioltsa a tévelyre való összes emlékezést. Engedjétek, hogy a minden létforma Egyként történő szemlélete visszavigyen benneteket az őseredeti olyansághoz. Így elfelejtjük a keletkezésüket, és semmi sem marad, ami alapján szembeállíthatnánk őket. Szemléljétek a mozgást úgy, mintha egy helyben állna, és nincs többé mozgás; kezeljétek a nyugvót úgy, mintha mozogna, s nincs többé nyugvás. Ha pedig a kettő nem lehetséges, az Egy is szertefoszlik. A végső ponton, a legvégső alapnál nincs többé mérték és szabály. Ha a tudat elfogulatlanná válik, eltűnnek a magok, és a tettek nem gerjesztenek többé gyümölcsöket. Ha nem jelentkezik többé gyanakvó kétely, akkor elhárulnak a szenvedélyek, s a hit sugárzása akadálytalanul átragyog. Ha nem maradt semmi, akkor semmire sem emlékezünk többé; a teret az üresség világossága ragyogja be, amely feleslegessé tesz minden működést. Semmilyen megfontolás nem volna képes bennünket erre a pontra eljuttatni, semmilyen érzet nem hozhatja közel annak lényegét. Ez az olyanság valósága: az a transzcendens tartomány, ahol nincs többé ön-lényegiség, s nincs megkülönböztethetőség. Ennek az Egynek a megértése csak a »Nem Kettőn« keresztül lehetséges. A »Nem Kettőben« nem különül el többé egymástól semmi, s az mégis magába foglal minden dolgot. A tíz égtáj összes bölcse ebből az ősvalóságból merít. Az őseredeti forrás ugyanis túl van téren és időn, s tízezer év ugyanannyi számára, mint egy pillanat. Akár látjuk, akár nem, mindig és mindenütt jelenvaló. A legkisebb ugyanolyan, mint a legnagyobb, ha megfeledkezünk a határokról; s a legnagyobb ugyanolyan, mint a legkisebb, ha nem látunk körvonalakat. A létezés a nemlétezés egyik oldala; a nemlétezés a létezés egyik aspektusa. S ahol ez nem így van, azokban a régiókban ne hagyjuk időzni a tudatot. Az Egy nem más, mint minden dolog, s a mindenség nem más, mint az Egy. Vegyétek föl ezt az alapállást, s nem kell többé egy gondolatot sem a nem végsőkre vesztegetnetek. A hit a szívben a Nem Kettő, s a Nem Kettő a szívben a hit. Szólottam, de minek; hisz’ mit mondhatnának el szavak olyan dolgokról, amelyeknek nincs múltjuk, s nem ismernek se jövőt, se jelent? Szeng-can mester Bodhidharma és Huj-ko követőjeként a zen harmadik pátriárkája volt, amikor a csan (később: zen) áthagyományozási vonala még nem szakadt szét különböző iskolákra. Mivel két elődje írásos feljegyzést alig hagyott hátra, e szútra (keletkezési ideje kb. a VI. század vége) az archaikus zen tanítás legrégebbi írásos megfogalmazásának számít. Második fordítás: Hit a tudatban Szeng-can, A Harmadik Zen Pátriárka, Csien-csi írása A legfőbb út nem nehéz, nincs benne választás és döntés. Amint nem szeretsz és gyűlölsz többé, önmagát megvilágítja. Egy hajszálnyi megkülönböztetés, s ég és föld szétválik. Ha akarod hogy megjelenjen, ne légy se vele se ellene. Vágyat és utálatot szembe állítani, ez a tudatot megbetegíti. Nem ismerve a mély jelentést, hasztalan lecsendesíteni a gondolatokat. Teljes mint a nagy üresség, hiány és felesleg nélküli. Mikor megragadsz és elutasítasz, nincs olyanság. Ne kövesd a feltételeket, ne lakozz az ürességben. Az egységet ápolva a bensődben, minden magától megszűnik. Nyugodj hogy megállítsd a mozgást, és a nyugalom újra megmozdít majd. Ha csupán az egyikben vagy, hogyan ismered meg az egységet? Az egységet meg nem értve, két útban elveszel. A létezést elutasítva nélküle leszel, az ürességet követve mindig mögötte maradsz. Még több szó és gondolat, még inkább félremész. Ne beszélj, ne gondolkozz és nincs semmi mit ne értenél. Térj vissza a gyökérhez és érd el a célt; követve az eredményt elveszted a forrást. Egy pillanatra fordulj befele, és lépj túl a dolgok ürességén. Az ürességben a változások mindegyikének oka a tudatlanság. Ne keresd az igazat, csak tartózkodj a nézetektől. Ne tartózkodj kettős nézetekben, vigyázz hogy ne hajhászd azokat. A jó és rossz legkisebb nyomára a tudat elveszik a tévelygésben. A kettő forrása az egy, de még az egyet se tartsd meg. Egy tudattal nincs keletkezés, akkor minden hibátlan. Nincs hiba, nincsenek dolgok, nincs keletkezés, nincs tudat. Az alany követi a tárgyat megszűnésében; a tárgyat elűzték mikor az alany elsüllyed. A tárgy összefüggésben van az alannyal; az alany összefüggésben van a tárggyal. Ha ismerni akarod ezt a kettőt, eredetük az egy üresség. Az egy ürességben mindkettő egyenlő, egyenlően tartalmaznak megszámlálhatatlan formákat. Ne különböztess meg durvát és finomat, így nem leszel vele, se ellene. A nagy út mindent átölel, nem könnyű és nem nehéz. A kis nézetek bizonytalanok, kétségekkel telik, egyszer sietnek, máskor lassúak. Mértéktelenül megragadsz, és félremész. Az elengedés természetességhez vezet, a lényeg nem megy és nem áll. Természeted legyen összhangban az úttal, és járj bajok nélkül. A kötött gondolkodás eltér a valóstól, elhomályosít, elsüllyeszt és megront. Fárasztani a szellemet nem jó; mi haszna idegennek és ismerősnek? Az egy járművön utazva, ne utáld a hat érzéktárgyat. Nem utálni a hat érzéktárgyat, az egyben a tökéletes felébredettség. A bölcs nem-cselekszik; a bolond megköti magát. A dolgok nem különbözőek, szeretethez a tudatlanság vezet. A tudatot használni, a tudatot uralni, tán nem nagy tévedés? A tévelygésből lesz nyugalom és zavar; a felébredés eltörli a szeretetet és utálatot. Minden ellentétes oldal értelmetlenségbe vezet. Álmok, káprázatok, virágok az ürességben; minek küzdeni megragadásukért? Nyereség és veszteség, jó és rossz, el velük egyszer és mindenkorra. Ha a szem nincs becsukva, minden álom magától megszűnik. Ha a tudat nem tesz megkülönböztetést, minden dolog egy olyanság. Az egy olyanság mély lényegében, határozottan hagyd el a feltételeket. Mikor minden dolgot egyenlőként látsz, visszatérsz újra a természetességhez. Vess véget az oknak, és semmit sem lehet összehasonlítani. Állítsd meg a mozgást és nincs mozgás, mozgasd a nyugodtat és nincs nyugodt. Mikor a kettő nem tesz ki egy egészet, miként lesz tied az egy? Kutass a legvégéig, s nem marad meg semmilyen elv. Hangold össze a tudatot az elfogulatlansággal, ami megszüntet minden tettet. Mindent kétely megtisztult, az igaz hit biztos és egységes. Semmi sem tartatott meg, nincs mire emlékezni. Üres, világos, önmegvilágosodott, a tudat erejét nem fárasztotta. A gondolat hasztalan itt, érzet vagy érzés nem értheti. A dolgok birodalmának valódi olyanságában, nincs sem más sem én. Hogy gyorsan összhangba legyél vele, csak fejezd ki a nem-kettősséget. A nem-kettősségben minden egyenlő, semmi sem marad ki. Minden irányban a bölcsek ehhez a tanításhoz tartoznak. Ez a tanítás nem sürgős vagy hosszan tartó, egy pillanaton, vagy egy világkorszakon túli. Nem itt, nem ott, mindenhol a szem előtt. A nagyon kicsi és a nagy egyenlő; mikor a határokat elfelejtik, A nagyon nagy és a kicsi egyenlő, a határokat nem lehet látni. Létezéssel együtt van a nemlétezés; nemlétezéssel együtt van a létezés. Ha nincs így, ne őrizd. Egy minden, minden egy, Csupán ilyen képességgel, ne aggódj beteljesülés miatt. A hit a tudatban nem-kettős; A nem-kettősség a hit a tudatban. A beszéd itt véget ér, múlt, jövő, jelen nélkül. Forrás: A fordítás a kínai tun-huangi verzióval és Prof. Dusan Pajin angol nyelvű fordításából; D.T. Suzuki és Steven E. Newton fordításával egybevetve készült. Magyarra fordította: Astus.






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!