Bejelentés


UGRON EZ A HONLAP EGYENLŐRE KISÉRLETI ÉS PRÓBADARAB.









Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Hírek


Linkek


UGRON család

Ábránfalvi UGRON ősrégi székely főnemes (primor) családok egyike, s mint ilyen magát Ábránfalváról írja, mely birtokot a honfoglalás óta jure primae occupationis bírtak. A család tagjai az ősi Ábránfalvát használták előnévként. A régi okmányokon az ősi előnév rendesen Ábránfalvának, gyakran pedig Ábrámfalvának íratik. Maga az Ugron név is különbözőkép, úgy mint : Ugron, Uogron, Qugron, Vgron is íratott. Címet az Ugronok soha nem viseltek, s nem is kerestek. Az Ugron név Erdélyben, csak a XIV. században fordul elő okmányilag először. Magyarországon gyakran találkozunk az Ugron névvel a XII. és XIII. században is, ahol különösen a Csák nemzetség előszeretettel használta magánnév gyanánt, sőt néha több generáción keresztül is hordották e nevet. A legelső erdélyi Ugron, kiről okmányilag említés tétetik, Ugron Mihály, a Jakab fia, ki 1398-ban ormányi bíró. A hiteles családfa az eddig ismert kutatók szerint Ugron Lászlóval kezdődik, ki 1440 körül élt. László fia Kelement 1480-ban már ábránfalvi Ugron néven említik. Ennek dédunokája Pál udvarhelyszéki főkirálybíró, Bethlen Gábor fejedelem tanácsura és I. Rákóczi György Főasztalnoka. Bethlen Gábor fejedelem 1626. augusztus 20.-án Gyulafehérváron kelt oklevelével erősítette meg Ábránfalva, és egyéb Udvarhely-széki birtokaiban. Ugyanő szerzé házasság révén Fiátfalvát, melyet utódai szintúgy a mai napig megtartottak. A család 1604-ben és 1635-ben Udvarhely-széken, 1680-ban és 1683-ban pedig Orbai-széken primori státusban lustrált, s mint ilyenek szerepelnek az 1805. évi legutolsó székely lustrában is. II. Rákóczi György fejedelem 1654. Április 30.-án Szamosújvárt kelt oklevelével elnyerték Kányádot, és ugyanekkor Fiatfalva birtokában is megerősítették. Utóbb Háromszékbe, Csik-székbe, Aranyos-székbe is, majd Torda, Kolozs és Közép-Szolnok megyébe. Főkirálybírákat, főkapitányokat, fejedelmi főtiszteket, tucatnyi főispánt, sőt királyi biztost is adtak Erdélynek, továbbá katonai főtiszteket, várkapitányokat, országgyűlési képviselőket, minisztereket, diplomatákat, pártvezéreket a magyar társadalomnak. Jelenleg Magyarországon, Erdélyben, Svájcban és Ausztriában honosok. Az 1440. élt Ugron Lászlótól a ma három ágban élő család szakadatlanul származtatja le magát s Erdély legelőkelőbb családjai között számon tartva, azokkal sokszorosan összeházasodva, nagy szerepet játszott a közéletben.Ugron Júlia, gr. Mikes Zsigmond nejeként a zabolai Mikes birtokon élt, nagyanyja volt Erdély egyik legjelesebb politikusának gr. Mikó Imrének. Ugron Pál - dictus Magnus - 1615. mint tekintélyes főember gyámja, volt Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, követ a török szultánnál, később vicekirálybíró, majd főkirálybíró. Ugron Jánosnak (1704. követ a portán) fiaitól származik a ma élő három ág: a mezőzáhi ág Istvántól és nejétől, br. Bánffy Annától, a fiadfalvi ág Józseftől és br. Kemény Annától, a szombatfalvi ág Jánostól és csicsókeresztúri Torma Máriától. Mezőzáhi, bőgőzi, pusztakamarási ágazataik a református, fiatfalvi, szombatfalvi águk pedig a katolikus hitvallást követik. Az ábránfalvi Ugronok címere az ősi székely címerek jellegét viseli. Kék mezőben hármas zöld halmon vértezett jobbkar három arany kalászt, és egy arany markolatú görbe szablyát tart, mely egy fekete üstökű és fekete bajuszú tatárfőn van keresztülütve.
A pajzs felett a régi magyar főnemesség öt-levelű koronája díszlik. A Székelység jelzője a hold és nap néha pajzsban, néha azon kívül került alkalmazásra, vagy esetenként hiányzik. A pajzsot régente rendszerint két borostyán ág környezte. Pajzstartóul két oroszlánt használnak. Siebmacher szerint a család egyes tagjai egy egészen hasonló, de mégis némileg eltérő címert használtak, melyen a pajzs hasítva van, s a jobb ezüst mezőben egy szakállas vitéz kék dolmányban, kék nadrágban, sarkantyús csizmában, hosszú, prémezett veres mentével, s kucsmával, melyen három sas toll van. A vitéz jobb kezében három arany kalászt tart, az arany övről kard lóg le. A bal mező azonos a fentiekben leírt címerrel, azzal a különbséggel, hogy nem tart a vértezett kar kalászt is. Ezt a címert András (*1947) használja váltva a fentebb leírt címerrel. Megjegyzendő, hogy ezek nem adományozott címerek, hanem az Ugronok ősnemesek lévén önként fel vett címerüket használták, mely a használat által nyerte el a jogosultságot.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!